TV riportok

Beledöglünk vagy túléljük? – Az interjú teljes szöveges leirata

Péterfi Judit beszélgetése Varga-Szilágyi Gyulával, a Dr. Buteyko Központ alapítójával.

A leirat az elhangzott beszélgetés olvasást segítő, enyhén szerkesztett változata. A feliratfájl sorszámait és időkódjait eltávolítottuk, a szétdarabolt mondatokat összeillesztettük, és csak az egyértelmű nyelvi hibákat javítottuk.

Rövid előzetes

Varga-Szilágyi Gyula: Amit én kérek a Buteyko tanfolyam résztvevőitől, hogy lélegezzenek kevesebbet. Na most ez nem finom, tehát

Péterfi Judit: Ez megerőltető?

Varga-Szilágyi Gyula: Az, hogy megvonjuk magunktól a levegőt, ne annyit vegyünk amennyi jól esne, hát ezt étellel is nehezen csináljuk meg, levegővel még nehezebb. De, hát ez az egészséghez vezető út. Hogyha minden sejtünk kevesebb oxigént kap, mint amennyi az egészséges élethez szükséges lenne, akkor minden szervünk elkezd rosszabbul működni, és elkezdjük rosszabbul érezni magunkat a bőrünkben

Bevezető: miért számít, hogyan lélegzünk?

Péterfi Judit – bevezető narráció: Képzeld el hogy egész életedben rosszul csinálsz valamit amit naponta több mint húszezer alkalommal végzel, pedig ezen múlhat az energiaszinted, a koncentrációd, a sportteljesítményed, sőt, még az alvásod és az egészséged is. A legtöbben azt gondolják hogy a légzés az teljesen automatikus ezért teljesen mindegy, hogy hogyan csináljuk, pedig egyáltalán nem mindegy. A kutatások szerint a helyes légzés javíthatja a szervezet oxigénhasznosítását, csökkentheti a stresszt, gyorsíthatja a regenerációt és bizonyos teljesítménytesztekben akár 5-15%-os javulás is mérhető, megfelelő légzéstréning után, különösen állóképességi sportokban és a magas intenzitású terhelésnél. Nem véletlen, ugye, hogy profi sportolók már tudatosan foglalkoznak a légzésükkel. Orrlégzést gyakorolnak, edzik a légzőizmaikat, mert tudják, hogy nem az nyer aki több levegőt vesz, hanem aki hatékonyabban használja fel az oxigént. Lehet, hogy éppen ezen múlik majd, hogy mennyit tudsz kihozni a testedből és az elmédből. Varga-Szilágyi Gyula, Buteyko légzésspecialista, nap mint nap segít az embereknek újratanulni ezt az alapvető, mégis gyakran rosszul végzett folyamatot.

A mosoly és az ellazulás szerepe

Péterfi Judit: Mindig mosolyogni kell, kényszeresen.

Varga-Szilágyi Gyula: Azt én is tanítom, hogy kötelező.

Péterfi Judit: Tényleg?

Varga-Szilágyi Gyula: Az ellazuláshoz. Ugye a feszültség fokozza a légzést, az ellazulás segít csökkenteni. Egy mosoly azonnal ellazítja nemcsak az izmokat, nemcsak az arcizmokat, hanem az egész… Ez egy mentális ellazulás is tulajdonképpen.

Péterfi Judit: Így kezdi ön a tanfolyamait, hogy mosolyogjunk?

Varga-Szilágyi Gyula: Nem a tanfolyamot, a gyakorlatok elején mindenkitől kérek egy mosolyt. Aztán azt el kell engedni, tehát nem kell végig vigyorogni, De az elején egy mosoly, és nagyon érdekes hogy az emberek fele azt hiszi hogy mosolyog, mert ő arra gondol, hogy milyen amikor mosolygok. S közben néz…

Péterfi Judit: Bambán?

Varga-Szilágyi Gyula: … Nem, mérgesen, ráncolva a homlokát, ahogy megszokta. Nem veszi észre, hogy nem mosolyog, és akkor, hát szólni kell hogy… Ezért jók a személyes tanfolyamok, és ezért nem lehet ezt online mert most tehát ilyenkor az ember odamegy hozzá és szól neki hogy te most nem mosolyogsz szeretném látni rajtad a mosolyt. És abban a pillanatban, hogy elmosolyodik, elolvad belőle a feszültség legalább nagy része.

Péterfi Judit: És akkor, aha ez is…

Varga-Szilágyi Gyula: Én például figyelek arra, hogy ha autót vezetek, mosolyogjak az autóban az emberekre

Péterfi Judit: Mindenkire? Nyugtasson meg, hogy azért nem mindenkire mosolyog. Hogy ne érezzem rosszul magam, hogy néha csúnyán beszélek, és hogy káromkodok picit. Utána elmosolyodok majd. Mostantól eszembe fog jutni majd mindig ön, hogy amikor káromkodom akkor azt mosolyogva tegyem, jó? Tehát, hogy így küldök el mindenkit majd a francba.

Varga-Szilágyi Gyula: Én nem szoktam káromkodni, de…

Péterfi Judit: Soha?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát a vezetés közben biztos nem.

Péterfi Judit: Kicsit rosszul érzem magam. Ki az, aki nem káromkodik vezetés közben? Úristen! Ön.

Hosszú, egészséges élet és a légzés

Péterfi Judit: Ha arról kezdünk el beszélni, hogy hosszan élni jól, akkor mi az, ami önnek eszébe jut elsőként és első körben?

Varga-Szilágyi Gyula: Az emberi faj, élete során vagy létezése során, fennállása során egészen másképpen lélegzett, mint ahogy az utóbbi 100-150 évben lélegzik. Pontosan ezek miatt ezek miatt a dolgok miatt is, amiket mondtam, ugye, stressz, mozgáshiány, táplálkozás. Ez elrontotta a légzésünket, és ez azt eredményezi, hogy kevesebb oxigén jut a sejtjeinknek. Na most egy oxigénhiányos szervezet, az mindenre sokkal érzékenyebb. Sokkal könnyebben megbetegszik, hamarabb megöregszik, nehezebben kezd bele a sportolásba, tehát az oxigén az alapvetően fontos az élethez, ezt nem kell különösebben ragozni, ezt mindenki tudja. Hogyha minden sejtünk kevesebb oxigént kap, mint amennyi az egészséges élethez szükséges lenne, akkor minden szervünk elkezd rosszabbul működni, és elkezdjük rosszabbul érezni magunkat a bőrünkben. Nem tudjuk hogy miért. Az idegrendszer is rosszabbul működik. – Az biztos. Nem véletlen, hogy ennyi ADHD-s van. Csak úgy hallottam az előző riportot. Vagy figyelemzavaros. Tehát, akik elkezdik alkalmazni a Buteyko módszert, – gyerekek is – egyszerűen megnyugszanak a tanfolyamon, de felnőtteknél is, sokkal jobb lesz a koncentrációjuk, tehát a fizikai-, szellemi állóképesség ilyen hirtelen megnövekszik azáltal, hogy minden sejtünk megkapja az oxigént, ami az egészséghez kell.

Péterfi Judit: Ha jön azt mondja, hogy hosszan élni, jól, akkor egy légzésterapeutának mi jut erről eszébe?

Varga-Szilágyi Gyula: Igen, hát ahogy mondtam, a légzésünket ezek a dolgok rontották el a stressz, mozgáshiány és helytelen táplálkozás, elsősorban, és ha ezeken tudunk változtatni, az a légzésünkre is jó hatással lehet. Persze a Buteyko módszer lényege nemcsak ezeknek a megváltoztatása, a külső körülmények változtatása, hanem magába a légzésünkbe is beavatkozunk. Szerencsére – bizonyos szűk határok között – akarattal is be tudunk avatkozni a légzésünkbe. Ezt használja ki a Buteyko módszer.

Táplálkozás, rágás és böjt

Varga-Szilágyi Gyula: De, ha már mondjuk a táplálkozásnál tartunk, itt sokan amikor ez téma szóba kerül, sokan egy dologról beszélnek csak, hogy MIT együnk. Ez a legkevésbé fontos, és a legnehezebben ezen tudunk változtatni. Ennél sokkal fontosabb, hogy MIKOR, hogy MENNYIT és hogy HOGYAN! És amin a legkönnyebben tudunk változtatni, az a HOGYAN. Mert ugye a gyorséttermek korában élünk végigrohanjuk az egész életünket, még az evésen is próbálunk néhány percet spórolni. Rágás nélkül lenyeljük az ételt. A gyomornak már nincs foga. Tehát, amit darabosan lenyelünk, az sokkal jobban megterheli nemcsak az egész emésztőrendszert, hanem a légzésünket is. Az evés fokozza a légzést egyébként is, de nem mindegy, hogy az étel pépesen jut le a gyomorba, vagy pedig darabosan. Nyilván sokkal jobban fokozza a légzést. Most ugye a légzésről beszélünk.

Péterfi Judit: Igen, igen, egy kollégával beszéltem ugye, egy kolléganővel beszéltem ugye, a korábbi riportban szó volt erről, hogy elfelejtettünk rágni. Tehát kvázi kimarad az életünkből mert hogy habzsolunk gyorsan, túl akarunk lenni rajta, tehát a rágás nagyon fontos, ugye az emésztésnek, a beleknek, tehát a gyomornak nagyon nagyon fontos, továbbá tényleg az van, hogy általában úgy vesszük meg a készítményeket, hogy így ultrafeldolgozott élelmiszerek vannak, túlfőzünk mindent tehát hogy kimaradt. Pedig hát nem véletlenül találta ki ugye a szervezet, hogy a rágás milyen kulcsfontosságú.

Varga-Szilágyi Gyula: és erről is volt szó az előző riportban, hogy MIKOR eszünk? Tehát a lefekvés előtti 3 órában NEM. Én is ezt tanítom. Az, hogy MENNYIT, az megint csak nagyon fontos. Minél többet eszünk, annál inkább fokozódik a légzésünk is. Most minket ez érdekel elsősorban. Annál inkább fokozódik az anyagcsere, és az anyagcsere fokozódásával, minden esetben a légzés is fokozódik. Tehát a mennyiséget kellene csökkenteni. És hát a nassolás, ami szintén szóba került,… Megint csak… Tehát a főétkezésekkor kellene csak enni. Még ha eszünk is édességet, azt ne külön együk, a főétkezésekkor. Nem tud megpihenni

Péterfi Judit: Ön mit tanít, kíváncsi vagyok, hogy mit tanít ön? Tehát hogy ön szerint mi a helyes? Mármint olyan értelemben, mert az is van, hogy folyamatosan, ugye dolgoztatjuk, ugye a szerveinket és hogy folyamatosan valamit bekapunk, valamit becsípünk és ez is, ugye…

Varga-Szilágyi Gyula: Régen nem volt ilyen. Igen ez ismeretlen volt. Régen, egyrészt a vallás által előírt böjtöket is betartották az emberek, ma már ezt nem. Nem véletlenül voltak ezek az előírások. Én az 5+2 táplálkozás híve vagyok. Tehát, hogy minden héten legyen két olyan nap, amikor 600 kalóriánál többet nem viszek be, mert ez annyira tehermentesíti a szervezetet, ugye, olyan sok energiát leköt a táplálék megemésztése, annyira tehermentesíti, hogy végre tud magával foglalkozni egy kicsit regenerálja magát, kicsit ki tudja takarítani a lerakódott salakanyagokat. Olyan ez, mint amikor az autót elvisszük egy karbantartó szervizbe. Ha csak folyton benzin-gáz és nincs karbantartás, akkor az autó előbb utóbb lerobban.

Péterfi Judit: Tehát akkor így tudjuk mi karban tartani?

Varga-Szilágyi Gyula: Pontosan. Igen, én ezt ö nagyon jónak tartom.

Péterfi Judit: És akkor ezt is tanítja. Egyébként táplálkozással is foglalkozik? Tehát hogy a légzés mellett táplálkozási tanácsokat is kell adni ahhoz, hogy egyébként, mert nem csak egy dologra kell koncentrálni.

Varga-Szilágyi Gyula: Persze. Ezek mint kihatnak a légzésre, de ez csak mondjuk… Buteyko professzor azt mondta, hogy beszélj százszor a szén-dioxid-szint normalizálásáról, – végülis erről szól az egész dolog, ezt próbáljuk elérni – és egyszer a táplálkozásról. Mert, ha az ember kiejti a „táplálkozás” szót a tanfolyamon, a résztvevők fejéből kiesik a „légzés”. Tehát a légzéscsökkentés, az sokkal kevésbé izgalmas, mint mondjuk az hogy beszélünk a táplálkozásról mindenki szeret beszélni, mindenki ért hozzá és hozzátesz valamit, ezért én ezt az utolsó napra hagyom, és ott is csak ilyen

Péterfi Judit: Finoman érintőlegesen?

Varga-Szilágyi Gyula: Nem megyek bele nagyon a részletekbe, a fő elveket próbálom tisztázni és hát ugye itt is a jó szokások kialakítása az ami célravezető. Tehát, hogyha…… Például azt javaslom a résztvevőknek, hogy éhesen kerüljék el az élelmiszerboltokat, mert akkor…

Péterfi Judit: Sokkal többet vásárolunk.

Varga-Szilágyi Gyula: Hát persze, mindenféle nasi bekerül… -Kritikus! Nem szabad! Tilos! Ez egy egyszerű szabály, amit ha az ember betart, ez nem olyan nehéz, sokkal könnyebb megállni, hogy ne legyenek otthon egészségtelen dolgok. Tudjuk, mi az egészségtelen, nem azért esszük, mert nem tudjuk, de ha nincs otthon, akkor nem esszük meg. Például amit én javasolok, legyen a hűtőben, vízben megtisztított és hasábra vágott répa, és akkor legyen az a nasi, ha már nassolunk, de azt is persze pépesen rágva. Ez nagyon sokáig ropogós marad, nagyon finom, még egy kicsit édes is. Hát igen, valószínű

A légzésteszt és a kontrollszünet

Varga-Szilágyi Gyula: Ezért is fejlesztettem ki ezt a légzéshatékonysági index mérő kis programot, ami egy ingyenes program, legzesteszt.hu amivel bárki egy perc alatt megtudhatja, hogy áll a légzésével, mennyire hatékonyan lélegzik.

Péterfi Judit: Oké, akkor beszéljünk a…

Varga-Szilágyi Gyula: mennyire hatékony a a testének az oxigénhasznosítása.

Péterfi Judit: Oké, akkor nézzük meg hogy mi a fontos ebben. Hogyan lehet jól lélegezni? Akkor nézzük meg ezt a legzesteszt.hu. Mi mi az a teszt? Hogyan teszteljünk?

Varga-Szilágyi Gyula: legzesteszt.hu Légzésteszt, bocsánat nem értettem jól. Oké légzésteszt

Péterfi Judit: Csak az érdekel, hogy akkor hogyan lehet és mit lehet itt tesztelni? Buteyko professzor

Varga-Szilágyi Gyula: egy hatalmas műszerparkkal rendelkezett, nagyon büszke volt a műszereire, amiknek a nagy részét ő tervezte, mert egyébként műszaki pályára készült és mérte többek között a a léghólyagokban lévő szén-dioxid-koncentrációt is, ami a mi szempontunkból, a Buteyko módszer szempontjából kritikus és ezt szeretnénk megemelni, hogy magasabb legyen a léghólyagok szén-dioxid-szintje, és aztán rájött arra, hogy van egy egyszerű összefüggés, amivel bárki, műszerek nélkül is, egy egyszerű stopperrel megtudhatja, hogy mennyi a léghólyagjaiban lévő szén-dioxid koncentráció. És ez az, amit ő kontrollszünetnek nevezett el. Ezzel az egyszerű méréssel kiderül, hogy mennyire jól hasznosítja a szervezete az oxigént. Na most ez csak annyi, hogy egy normál belégzés, normál kilégzés után befogja az ember az orrát, és elindítja a stoppert ezzel egy időben. És csak addig tartja befogva az orrát, amíg kényelmes, amíg jól esik. Amikor először azt érzi, hogy most már jól esne levegőt venni, de még bírnám, még sokáig bírnám, de most jól esne, na ott elengedi az orrát, leolvassa a másodperceket. Ez az amit ez a kis program megmér és utána ki is értékeli a mérést.

Péterfi Judit: Mondjunk egy -tól, -ig határt mi a jó, és mi nem és miért jó, miért nem?

Varga-Szilágyi Gyula: hát a jó az a 40 másodperc fölötti érték, amire azt lehet mondani, hogy teljesen egészséges az illető. Már a légzés szempontjából. Jó az oxigénhasznosítása. A 10 alatti értékek, azok szinte biztos, hogy valami komoly, krónikus betegségre utalnak már.

Péterfi Judit: Sok ilyennel találkozik?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát főleg ők jönnek a tanfolyamra nyilván, de jönnek most már egészségesek is, sőt, sportolók akár élsportolók is, azért, hogy megelőzzék a nagyobb bajt vagy a bajt egyáltalán, és hogy javítsák a sportteljesítményüket, koncentrációjukat, alvásukat, ezek mind összefüggenek a légzéssel.

A modern életmód hatása a légzésre

Péterfi Judit: Engem az érdekel, és mindig próbálok így picit visszamenni az időben, mert ugye ez a „régen minden jobb volt” történet ez mindig előjön az én műsoraimban, mert itt én is figyelek erre, hogy „régen minden jobb volt”, „régen… ” és akkor mindig mondom, hogy de azért álljunk meg egy pillanatra, nem gondolom azt, hogy ha minden jobb lett volna, akkor tehát, hogy járhatnánk akkor szekérrel, meg nem így főznénk a kávét, és barlangban élnénk és nem tudom… Állatokat lőnénk, tehát, hogy azért nem gondolom, de hogy sokkal jobb dolgokat csináltunk vagy természetközelibb életet éltünk, és lehet, hogy egyébként ez sokkal közelebb állt hozzánk, mint az, ami most már nagyon eltolódott. De hogy régen, azért nem figyeltek, az ősembertől kezdve én nem tudom, tehát hogy hol figyelni, anyáim se figyeltek arra, hogy egyébként hogyan lélegeznek. Nem?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát nem is erről van szó, hanem olyan volt az életük, az életmódjuk amiben nem volt ennyi stressz, nem volt ennyi rohanás. Nagyon sokan egy állandó időprésben élik le az egész életüket. Ez nem volt régen. A paraszt ember nem hordott karórát, hogy jaj, ezt most le kell kaszálni mert ha nem, akkor… „időre”, akkor… Ez vagy az lesz. Hát tette a dolgát és haladt ahogy haladt. Egész másféle ételeket ettek. Nem voltak ultrafeldolgozott ételek, meg mérgek, és rengeteget mozogtak. Naponta többször megizzadtak. Na most, az emberi faj erre alakult ki. Az, hogy most másképpen élünk, nem úgy élünk, amire az emberi faj létrejött. Nem mondom azt én sem, hogy menjünk vissza az időben és kezdjünk el mindenki megtermelni a saját betevőjét.

Péterfi Judit: Jó lenne, de hát…

Varga-Szilágyi Gyula: Jó lenne, igen, de hát… Ha már nem akarunk úgy élni, mint az elődeink, mert azér valljuk be, sokkal kényelmesebb és jobb életünk van, nem kell végiggürcölni az életünket, mint nekik, ha ezt nem akarjuk megcsinálni, akkor viszont azt mondom, hogy kötelességünk beavatkozni a légzésünkbe, és azt, amit ez az életmódunk elrontott a légzésünkön, azt helyrehozni. És erre van lehetőség!

Péterfi Judit: De hol romlott el? Tehát, hogy ezt lehet tudni, hogy pontosan akkor, amikor leültünk a számítógép elé, ott romlott el? Hol romlott el? – Mit mondott erről a professzor? Nem tudom, hogy miért kezdte ő ezt egyébként…

Varga-Szilágyi Gyula: Ő ezt már… 1952-ben rájött erre a dologra, hogy az emberek nagy része helytelenül lélegzik. Tehát ez régóta így van. Amikor, megjelentek a gépek, az elektromosság… Nem gondolunk bele, hogy most… Édesapám 12 éves volt, amikor bevezették a falujukba az áramot. Ez nem olyan régi dolog. Nem volt mindig áram. Még most az internetről ne is beszéljünk. De, hogy mennyi mindent elvégeznek helyettünk a gépek. Az, hogy milyen munka volt a mosás? Hát, senki nem gondol bele, hogy… Nem volt vezetékes víz. El kellett menni, a kútról vizet hozni, a fazékba, a sparheltba befűteni, felforralni a ruhát sulykolni, és hát… Egy horror! Csak a most egy dolgot említettem. De, ha még kicsit visszamegyünk (az időben), hogy például Nem lehetett bemenni a boltba és ruhát venni, mert nem volt bolt. Hanem az emberek maguk készítették a ruháikat. És, hogyha belegondolunk, hogy onnantól kezdve, hogy elültetik a lent vagy a kendert, mennyi munka, míg abból ruha lesz vagy ágynemű vagy bármi? Szóval ezekbe nem szoktunk így belegondolni, de nagyon sokat dolgoztak az elődeink. És hála Istennek, nekünk nem kell már. Viszont, ha már ez a jólét elrontotta a légzésünket, akkor legalább ezt tegyük meg az egészségünkért, hogy azt megpróbáljuk visszaállítani!

Péterfi Judit: Oké, hogy elromlott, de hogyan? Tehát, hogy lépésről-lépésre romlott el, vagy egyszerűen csak így elfelejtettük? Ahogy az élet változott is, ahogy kényelmesedtünk?

Varga-Szilágyi Gyula: Igen. – És változott az életmódunk. Igen. Nem kell már gyalog járni. Ugye, régen nem (volt autó)

Péterfi Judit: Sokkal többet gyalogoltak, hát természetes nem volt még…

Mi történik túllégzéskor?

Varga-Szilágyi Gyula: Ez egy folyamat, aminek itt van most a végeredménye.

Péterfi Judit: De mi a végeredménye, akkor most tényleg? Tehát hogy mi történt a szervezetünkkel?

Varga-Szilágyi Gyula: Az, hogy az egészséges levegőmennyiségnek akár a többszörösét cseréljük percenként a tüdőnkben, de mindenképpen többet.

Péterfi Judit: De ez miért baj?

Varga-Szilágyi Gyula: Azért baj, mert ha túl sok levegőt szívunk be, sokat is fújunk ki. És ezzel mindig kifújjuk a szén-dioxidot is, amiből valamennyi, egy bizonyos mennyiségre folyamatosan szüksége lenne a szervezetünknek. A szén-dioxidról sokan azt gondolják, hogy hát az egy fölösleges, vagy inkább káros mellékterméke az anyagcserének. Ez tévedés! Ez nem így van. Épp ellenkezőleg, szén-dioxid nélkül ugyanúgy néhány percen belül meghalnánk, mint oxigén nélkül. A szén-dioxid, egy nagyon fontos gáz az életünkhöz! Ahogy Buteyko professzor fogalmazott, az emberi szervezet, egy elképesztően bonyolult „vegyi üzem”. Minden pillanatban bonyolult kémiai folyamatok zajlanak bennünk, és ezekhez egyszerűen nem hiányozhat egy ilyen alapvegyület, mint a szén-dioxid. De, hogy sorra vegyük, például: A légzés idegi szabályozása meglehetősen bonyolult, de de ez a nyugalmi légzés, ahogy most itt mi lélegzünk, ez nem az oxigéntől függ. Sokan úgy gondolják hogy, az késztet minket levegővételre, hogy fogy az oxigénünk. Nem így van! Az, hogy emelkedik a szén-dioxidszint.

Varga-Szilágyi Gyula: Agyunkban van egy légzőközpont, amelyik ezt figyeli, és hogyha a a szén-dioxidszint elér egy bizonyos küszöbértéket, akkor a légzőközpont kiváltja a légzést, ugye a légzőizmok megmozdulnak, kicseréljük a levegőt a tüdőnkben. A probléma az, hogy elállítódott ez a légzőközpont, és – az elmondottak miatt – most egy sokkal alacsonyabb szén-dioxid-szintnél váltja ki a légzést. Tehát ahhoz, hogy valaki mondjuk átálljon a nagyobb percenként vett levegőmennyiségre, ahhoz elég egy hétig túllélegezni valami miatt. Lehet az egy munkahelyi stressz vagy családi vagy bármilyen probléma, de ha egy hétig túllélegzik, akkor már átkalibrálódik a légzőközpontja. Ugye, ha túllélegzik, az azt jelenti hogy mindig egy kicsit már az alacsonyabb szén-dioxid-szintnél vesz újabb levegőt.

A szén-dioxid szerepe a szervezetben

Varga-Szilágyi Gyula: És, ha ezt mondjuk sokáig csinálja, akkor azt gondolja az agy vagy a légzőközpont hogy akkor ez a normális és átkapcsol erre. És hiába egy kiváló pszichológus, pszichiáter, megoldja a problémát, ami miatt esetleg túlélegzett egy hétig, attól már neki a túllégzés az megmarad.

Péterfi Judit: Tehát beépül? Ilyen szempontból?

Varga-Szilágyi Gyula: Beépül, igen.

Péterfi Judit: És ennek hosszú távon milyen következményei vannak?

Varga-Szilágyi Gyula: És visszatérve a szén-dioxidhoz, tehát egyrészt a szén-dioxid váltja ki a légzést, emiatt is már nagyon fontos, de a szén-dioxid azért is felel, hogy megfelelő pH pH-t tudjon tartani a szervezet saját magában. Ugye, tudjuk, hogy a szén-dioxiddal dúsított szódavíz, ha azt otthagyjuk, akkor abból elmegy a szénsav. Ez nagyon könnyen lebomlik vagy felépül, és ezt használja ki a szervezet is, hogy a kibillent pH-t visszaállítsa. Bármit eszünk, iszunk, még az is, hogy mire gondolunk, hatással van a pH-ra, és amikor ha van elég szén-dioxid és víz a szervezetben, akkor mindig annyi szénsavat tud előállítani – vagy éppen lebontani –, hogy a kibillent pH-t a normálisra visszaállítsa.

Péterfi Judit: Mert ha nem?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, hogyha felborul a pH,… (ennél bonyolultabb a folyamat, csak így…)

Péterfi Judit: Igen, hogy mindenki értse, igen.

Varga-Szilágyi Gyula: Ha felborul a pH, akkor azzal minden borul. Nem tudnak működni az enzimek, a vitaminok, fölborul az egész anyagcsere. Nagyon sokszor például az allergia

Gyulladás, allergia és asztma

Varga-Szilágyi Gyula: az allergia kialakulásának a hátterében is a felborult pH az, ami szerepet játszik. De ugyanígy, a gyulladások, a szervezetben lévő gyulladások kialakulásában is nagy szerepe van a szén-dioxidnak. Tudjuk, hogy akinek gyulladás van a szervezetében, annak szteroidot adnak. Ez egy szintetikus gyógyszer, rengeteg mellékhatással, de a szervezet maga is termel gyulladáscsökkentő hormont. A mellékvesekéreg termeli a a kortizol vagy más néven hidrokortizon hormont, ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben tudjon termelni, szén-dioxidra alapvetően szüksége van. Vagyis, hogyha csökken a szén-dioxid a szervezetben, ezzel együtt csökken a természetes gyulladáscsökkentő hormon termelődése is, vagyis növekszik a gyulladásra való hajlam is. Tehát nagyon sok gyulladás nagyon látványosan, legkülönbözőbb gyulladások húzódnak vissza, ahogy elkezdik alkalmazni a Buteyko módszert a résztvevők. Eljön valaki, mondjuk egy légúti problémával, és közben a sokízületi gyulladás fájdalmai legalábbis megszűnnek. És javulnak ezek is.

Péterfi Judit: Tehát ízületi problémára?

Varga-Szilágyi Gyula: Akár.

Péterfi Judit: De miért? Mi történik? Mi történik?

Varga-Szilágyi Gyula: Mindenféle gyulladás visszahúzódik, hogyha…

Péterfi Judit: Mert a pH ezt visszaállítja és akkor az valahogy így… Kienged?

Varga-Szilágyi Gyula: Több természetes gyulladáscsökkentő hormont tud termelni a szervezet ha van elegendő szén-dioxid.

Péterfi Judit: Értem.

Varga-Szilágyi Gyula: Mert ahhoz, hogy…

Péterfi Judit: De ez milyen érdekes, hogy de most, hogy… Tehát, ha ezt mondja, ez milyen egyszerű módszer, közben pedig rengeteg embert éppen ízületi problémákkal szteroidokkal bombáznak és még sorolhatnám, hogy milyen készítményekkel. Érti? Tehát, hogy…

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, az asztma is egy krónikus gyulladás a szervezetben a hörgőknek egy krónikus gyulladása. Ott is ugyanez történik, visszahúzódik a gyulladás. De, hogy tovább menjek, a szén-dioxidról beszélve, Ugye, tudjuk, hogy az allergiásoknak antihisztamint adnak.

Péterfi Judit: Igen. De a hisztamin termelődés is összefügg a szén-dioxid-szinttel. A hisztamin egy olyan kémiai folyamatban termelődik, ami szén-dioxid felszabadulással jár hogyha eleve magasabb a szervezetben a szén-dioxid-szint, az elnyomja az olyan folyamatokat, amelyek további szén-dioxidot termelnének. Tehát az allergia allergiára való hajlam is csökken vagy akár meg is szűnik, hogyha

Varga-Szilágyi Gyula: sikerül megemelni a szén-dioxid-szintet. De, a szén-dioxidnak szerepe van abban is, hogy az oxigén hogyan tud hasznosulni a szervezetben. És pedig két okból is, egyrészt az erek falát is simaizmok borítják, amelyek a szén-dioxid szint csökkenésére összébb húzódnak, a szén-dioxid emelkedésekor ellazulnak. Tehát, ha sikerül megemelni a szén-dioxidot, javul a keringés. Nagyon sok ember jön hideg végtagokkal, és már ott az első nap, a megfelelő gyakorlatnál szinte átforrósodnak a végtagjai. Tehát ezt rögtön érzi, hogy javul a keringés.

Péterfi Judit: Hogy működik valami.

Varga-Szilágyi Gyula: Igen, igen.

Péterfi Judit: És ez meddig tartható fönn?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, el kell érni ezt a bizonyos 40-es kontrollszünetet, és akkor az megmarad. Akkor már nem kell tovább gyakorolni.

Péterfi Judit: Azért kérdezem csak, mert, ugye azt gondolnánk, hogy hú, ha ezt egyszer megtanuljuk és az lehet hogy megmarad, de hogy az ember azért hajlamos arra, hogy hát nem az hogy feladjon dolgokat, de hát, ugye, ellazuljon elkényelmesedjen és akkor nem figyel már a légzésére, és akkor ez újra visszatér. De, egyébként, ha jelentkeznek ilyen problémák, hát akkor ez a legkevesebb, mert ez ingyen van a módszer. Nem? Tehát itt saját magunkon, itt javítunk. Tehát, azért kevés ilyen dolog van.

Varga-Szilágyi Gyula: Persze, azt bárki ellenőrizheti, akár a legzesteszt.hu-val, hogy mennyi az ő kontrollszünete, és ha 40 alatt van, akkor valamit csinálni kell, be kell avatkoznia a légzésébe, visszaállítani. De, az igazság, hogy – itt az a szabály nálunk, a Buteyko tanfolyamon, hogy fél évig 40 fölött kell tartani a kontrollszünetet –, és aki ezt eléri, annak a helyes légzés olyan szinten válik természetessé, hogy szinte akarattal sem tudna túllélegezni. Szokták kérdezni tőlem, hogy „Jaj, és mikor ásíthatok vagy sóhajthatok egy jóízűt?” Hát, majd ha 40 mp lesz a kontrollszüneted, addig nem.

Miért nem mindig jó a nagy levegő?

Péterfi Judit: De, egyébként tök érdekes, mert…

Varga-Szilágyi Gyula: De, akkor meg már nem esik jól, nem kívánja.

Péterfi Judit: Aa, de néha annyira jól esik ilyen nagyot lélegezni, amikor letud az ember valamit, olyan mint hogyha akkor megkönnyebbülne, hogyha ilyen… Hjaaaj…

Varga-Szilágyi Gyula: Valóban, a légzésnek az ellazulásos fázisa a kilégzés. És ezzel ki tudunk engedni feszültséget. De nem kell előtte nagy levegőt venni.

Péterfi Judit: De nekem jól esik!

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, sok minden jól esik, ami nem egészséges.

Péterfi Judit: De, amikor én, például mondok valamit amikor én nagyon stresszes helyzetbe vagyok, vagy például színpadra megyek, akkor én előtte szoktam egy nagyot orron át és szájon ki, de úgy jó mélyen átereszteni a rekeszizmokból kifelé. Az olyan, mint hogyha a feszültséget is elengedném és kiengedném az nálam bevált és használ, akkor azt azt csak nem engedem el?

Varga-Szilágyi Gyula: Mondom, lehet kilélegezni, csak nem kell előtte nagy levegőt venni. Ugyanúgy ki lehet engedni a feszültséget.

Péterfi Judit: Igen? Persze! De, én annyira jól csináltam ezt, a… Annyira hittem a saját módszeremben, hogy ez működik De ez a… Jógalégzésnek hívják ezt nagyjából Orron be-, szájon ki- és teljesen kitolni a rekeszizmokkal. Nem?

Orrlégzés sport közben

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, ez az orron be- és szájon ki-, ezzel vitatkoznék. Különösen sportoláskor, mikor ezt ajánlják, mert, hogy egy levegővel megcsinálja, az még hagyján, de amikor azt ajánlják, hogy futás közben folyamatosan úgy lélegezzen valaki, hogy orron be- szájon ki-, az szerintem butaság és ártalmas.

Péterfi Judit: Hát, a legjobb az orron be- orron ki-. Így van! Igen. Igen, csak tudja megállni valaki 12 kilométernél… Nekem nem működik. Tehát, hogy, lehet, hogy majd gyakorlás kérdése?

Varga-Szilágyi Gyula: Működik! Egyrészt függ attól, hogy mennyi a kontrollszünete, másrészt attól, hogy mennyire erős az elhatározás. Én azt kérem mindenkitől, hogy addig fokozza a tempót, amíg képes orron lélegezni. És nagyon érdekes, hogy egy idő után átbillen az ember egy holtponton, és lehet hogy hamarabb lefutja a megszokott körét orrlégzéssel, de ha egy levegőt megenged szájon, akkor már borul az egész. Tehát: NEM! Akkor minden egyes belégzés, kilégzés orron keresztül történjen. És a csoda utána, hogy nem lesz fáradt, úgy érzi, hogy még egy kört tudna futni, nincs izomláz.

Péterfi Judit: Tehát, így lehet a teljesítményt fokozni, akkor?

Varga-Szilágyi Gyula: Ez az egyik módja, igen.

Péterfi Judit: Igen, oké, még mi van, ami fokozható? Na most, innentől kezdve figyelek erre, próbálok én erre mindig figyelni futás közben, de nem feltétlen működik. Akkor utána meg azért bántom magam, hogy na, hát elrontottad, már megint! De, nem egyik pillanatra a másikra megy ez? Na, nyugtasson meg.

Varga-Szilágyi Gyula: Nem az a célom, hogy bűntudatot keltsek az emberekben.

Péterfi Judit: Azért jött ide, mi? Na, jó.

Varga-Szilágyi Gyula: Nem. Látja, megnevettettem én is! El kell fogadni, hogy valóban, ez nem megy egyik napról a másikra. Tehát, ez egy folyamat. Nem véletlenül tart 3 hétig a tanfolyam. Lehetne egymást követő napokon is, de nem, ez direkt így van kitalálva, hogy a két egymást követő alkalom között egy vagy két hét elteljen, ami alatt az illető gyakorol, próbálgatja és elsajátítja, és közben még föl is hívjuk, hogy halad, meg segítünk, hogyha elakadna.

Péterfi Judit: Oké. Most bekapcsoltam és ugye, lehet hallani hogy rezeg.

Varga-Szilágyi Gyula: Tehát, hogyha nagy levegőt kezdenék venni, akkor ez folyamatosan rezeg. Úgy kell lélegezni, hasba, kicsiket, hogy ne szólaljon meg az öv. Egyébként nemcsak a nagy levegőket jelzi, hanem, ha romlik a tartás, azt is.

Péterfi Judit: Az anyja hétszentségit! Hát, ez sakkban tartana engem, azért valószínűleg. Idegösszeroppanást kapnék, ha rajtam lenne. Nem! Mondta, hogy van ez az egy módszer, amivel teljesítményt lehet fokozni. – Hogy lehet még légzéssel

Varga-Szilágyi Gyula: teljesítményt fokozni? Hát, az oxigénszint vagy az oxigénhasznosítás javításával.

A több levegő nem jelent több oxigént

Varga-Szilágyi Gyula: Óriási tévhit az, hogy ha több levegőt veszek, több oxigén jut el a sejtjeimhez. Ez így elsőre logikusnak tűnik, de pont az ellenkezője igaz. A légzésnek két fázisa van. Az első, amikor… A külső külső légzésnek is nevezik, amikor beszívjuk a levegőt és ez a léghólyagokon keresztül bekerül a vérbe, és ott a vörös vérsejtek elkezdik szállítani. De ennek az oxigénnek el kell jutni a sejtekhez, szövetekhez és ez a belső légzés – nevezhetjük így. Ez a második lépés ez csak akkor működik, ha van mellette elegendő szén-dioxid is. És erre egy kiváló dán tudós, Krisztián Bohr jött rá már 1904-ben, a mai napig is róla ismeri Bohr-hatásként a tudomány. Erre a jelenségre ő jött rá, hogyha alacsony a szén-dioxid-szint a szervezetben, akkor az oxigénmolekulák sokkal erősebben kötődnek a hemoglobinhoz, nem akarnak leválni és a sejtjeinkhez nem jutnak el. Most már mérhetjük a vér oxigén szintjét, ez könnyen egy pulzoximéterrel, Az a legtöbb embernek 95% fölött van. Tehát rengeteg oxigén van a vérünkben. No, de mit érünk vele, hogyha ez nem jut el a sejtekhez? Ott kering a vérünkben nincs elég szén-dioxid ami segítsen, hogy leváljon a hemoglobinról az oxigén, és a sejtjeink oxigénhiányban szenvednek. Szóval ehhez kell, hogy szép fokozatosan visszaállítsuk a légzőközpontunkban, ezt a küszöbértéket, a szén-dioxid-küszöbértéket, aminél a légzőközpont kiadja a légzőizmoknak a légzési utasítást. Vagyis növeljük a szén-dioxid toleranciánkat, így is lehetne mondani.

Szén-dioxid-tolerancia, énekesek és zenészek

Varga-Szilágyi Gyula: Ugye, azért nem tudjuk sokáig visszatartani a levegőt, mert nem bírjuk elviselni, ahogy emelkedik a szén-dioxid-szint. Nagyon érdekes, amikor jönnek például profi profi énekesek vagy fúvóshangszeres játékosok, és arról panaszkodnak, hogy hát nem tudnak olyan hosszú frázisokat kiénekelni, lejátszani, amit szeretnének. És amikor elkezd emelkedni a kontrollszünetük, nagy boldogan újságolják, hogy végre ki tudtam énekelni, le tudtam játszani azt, amit évek óta nem. Mert emelkedett a szén-dioxid toleranciája. Nem azért vesz újabb levegőt, nem azért érzi, hogy elfogyott a levegője, – inkább még kifújja, csak hogy már vehessen újabbat – mert már nem bírja elviselni a szén-dioxid-szint emelkedését. Nem a tüdeje nőtt meg, a tüdőkapacitás nem nő meg két hét alatt, hanem a szén-dioxid toleranciája emelkedett meg.

Péterfi Judit: És még ki az aki, tehát hogy beszéltünk a sportolókról, itt akkor az énekesekről, kik azok akiknek tud bármit is a légzés ilyen szempontból a hétköznapi embereken, ugye a mondta, hogy az asztmások, légúti betegségben szenvedők.

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, mindenképpen. Ugye, a hörgők falát is simaizmok borítják, ezek ugyanúgy beszűkülnek szén-dioxid hiányában, és, hát légszomjat érez az illető. Minél erősebb légszomjat érez, annál jobban szívná be a levegőt. Aztán ettől még még jobban csökken a szén-dioxid.

Péterfi Judit: Mert feszültséget ad.

Varga-Szilágyi Gyula: és ez átmegy egy ilyen öngerjesztő folyamatba, és a beszűkült hörgőkön el se jut az oxigén a léghólyagokig. Tehát, amikor nekik is sikerül visszafogni a légzésüket, és lecsökkenteni ezt a bizonyos légzési percventilációt, megnyílnak a hörgők és mindenféle rohamoldó gyógyszer nélkül is megszűnik a légszomj a fulladás. De, ugyanígy, például a stressz esetén is.

A stressz és a túllégzés ördögi köre

Péterfi Judit: Pont azt akartam, hogy a stressz, hogy a pánik, a pánikrohamokra is, akkor az ez feltétlen, ugye…

Varga-Szilágyi Gyula: Pontosan. Ugye, a stressz fokozza a légzést, ennek is megvan a magyarázata, hiszen a stressz mozgásra készíti fel a szervezetet. Az „üss vagy fuss”, „harcolj hogy menekülj”, ismerjük. És a mozgáshoz több levegő kell. Tehát ez természetes. Semmi gond nem lenne a stresszel, hogyha valóban mozgás követné. Mert rögtön el is használnánk azt a több levegőt. Ugye, akkor beszélünk túllégzésről, ha több levegőt cserélünk a tüdőnkben, mint amit elhasználunk az adott tevékenységgel. Na most, a mai embert úgy éri stressz, hogy nem követi mozgás. Ez a probléma. És emiatt túllélegzik. Minél több levegőt vesz, – több levegőt cserél a tüdejében –, annál kevesebb oxigén jut el az idegsejtekhez is az agyba is, az egész idegrendszer kevesebb oxigént kap. Márpedig egy oxigénhiányos idegsejt sokkal érzékenyebb, sokkal ingerlékenyebb. Az ilyen ember mindent túlreagál és még fokozódik benne a feszültség, amitől, ugye még több levegőt vesz, amitől még kevesebb oxigént kapnak az idegsejtjei. Tehát nagyon könnyen beindul egy ilyen öngerjesztő folyamat, egy ördögi kör. Biztos önnel is előfordult már, hogy az ember egy apróságon, teljesen jelentéktelen dolgon elkezdi fölhúzni magát és a végén majd felrobban, és nem érti, hogy most tényleg emiatt vagyok ilyen ideges?! Nem. Az csak beindította ezt az öngerjesztő folyamatot, hogy stressz→túllégzés→kevesebb oxigén→ érzékenyebb idegsejt→még több stressz→még több levegő Igen.

Péterfi Judit: És ezt hogyan lehet egyébként változtatni ezen?

Mozgás, levezetés és a légzés megnyugtatása

Péterfi Judit: A kérdés az, hogy amikor történik egy ilyen helyzet, egy ilyen stresszhelyzet, mit javasol?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát a mozgást, természetesen.

Péterfi Judit: Tehát abban a pillanatban, amikor stressz ér minket, akkor nyomjunk le tíz fekvőtámaszt?

Varga-Szilágyi Gyula: Akár. Vagy tegyünk egy sétát a ház körül, vagy tíz guggolás. Vagy csak fölállunk tízszer a székről, visszaülünk.

Péterfi Judit: és abszolút ez megváltozik ez a szén-dioxid?

Varga-Szilágyi Gyula: Akkor, ha közben helyesen lélegzünk. Tehát, ugyanaz a mozgás, lehet, hogy többet árt, mint használ, ha közben…

Péterfi Judit: Sok kicsit? Közben.

Varga-Szilágyi Gyula: Kevés kicsit.

Péterfi Judit: Ja, bocsánat, kevés kicsit. Na én ott,… Tehát az a lényeg, hogy akkor valamiféle izom…

Varga-Szilágyi Gyula: Használjuk el a több levegőt! Én például azt kérem, amikor megérkeznek a tanfolyamra az emberek, akkor azt kérem, hogy ne üljenek le azonnal, hanem fogják be az egyik orrlyukat, próbáljanak halkan lélegezni, és járkáljanak egy kicsit még. Vagy különösen akik mondjuk elkésnek azok siettek valószínűleg és felfokozott a légzésük. Na most, egy felfokozott légzést nem lehet átkapcsolni a nyugalmi légzésre. Ez egy hosszú idő, míg a légzés lecseng, lenyugszik. És ez, ha ott rögtön leült volna, az biztos hogy túllélegzik. Tehát ezért, mindenféle mozgásnál, minden sportolásnál ezt javaslom, hogy fokozatosan csökkentsük a terhelést és tudatosan csökkentsük hozzá a légzésünket is. Mert akkor, a mozgással elért magasabb szén-dioxidot huzamosabb ideig megtartjuk.

Péterfi Judit: Oké.

Varga-Szilágyi Gyula: Utána, ha most elkezdünk a bármilyen mozgás után elkezdünk levegőt kapkodni, ne adj’ Isten, amit látok és a hajamat tépem, amikor beér egy futó a célba és lefekszik hanyatt fekve szájon át kapkodja a levegőt… El is viszik többnyire, hordágyon. Tehát, azt nem! Ezt semmiképp nem javaslom. Tehát mozgás után fokozatosan csökkenteni a terhelést és a légzést is.

Rejtett hiperventiláció és szájlégzés

Péterfi Judit: Hú, mi az amitől még így agyérgörcsöt kap? Amikor mi az amit lát? Biztos van olyan, ami kiveri a biztosítékot, nem?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát eleve az indokolatlan szájlégzés az rendkívül…

Péterfi Judit: Hát, ha lehetne, akkor mindenkinek a szájára csapna?

Varga-Szilágyi Gyula: drasztikus módszerekkel. Ugye, mivelhogy a levegő súlytalan, vagy legalábbis nem érezzük a súlyát, láthatatlan, nem tudjuk, hogy mennyit veszünk, hogy mennyi levegőt cserélünk a tüdőnkben. Az ételnél látjuk, hogy egy adag, két adag, érzékeljük a súlyát is, tehát ott meg tudjuk mondani, hogy hány adagot…

Péterfi Judit: Mert ki gondolná, hogy ez sok lehet a levegőből? Na, ha ön nem mondja, akkor…

Varga-Szilágyi Gyula: De itt is, az ételnél, ha valaki mindig két adagot eszik, reggel, délbe, este, éveken keresztül, két adag ebéd, két… Satöbbi, egy idő után, ha azt mondják neki, hogy egyél egy adagot, azt nem tudja megcsinálni: „Hát ez semmi, hát éhes maradtam!” Ugyanez a helyzet a levegővel is. Ha tartósan túllélegzünk, akkor az egy adagot már kevésnek érezzük. Csak, mivel ez láthatatlan, súlytalan, – ezért is nevezte Buteyko professzor, ezt az alattomos jelenséget „rejtett hiperventilációnak” – mert az illető nincs tudatában, sőt, a legtöbb ember úgy gondolja, hogy pont annyit veszek, amennyi a testemnek kell.

Péterfi Judit: De amikor jönnek a jelek, ami micsoda pontosan?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, lehet például, ha már kinyílik a száj. Az már egy intő jel. Hogyha nem elég az orron vett levegő, akkor az az azért van, mert már túl sokat igényel a teste levegőből vagy…

Péterfi Judit: De olyan nagy baj történhet hogyha kinyílik a száj?

Varga-Szilágyi Gyula: Persze!

Péterfi Judit: Azóta mindenki becsukja a száját, amióta önnel beszélgetünk. Nagyon vicces! Nézem a kollégáimat… Na, de mi az a nagy drasztikus dolog, hogyha egy picit kinyitjuk a szánkat?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, kevesebb oxigént kap a testünk! Ez olyan lebecsülendő?!

Péterfi Judit: Jó, de nem esünk össze.

Varga-Szilágyi Gyula: Nem, de itt nem egy levegővételről beszélek. Egy levegővétel nem számít, hanem, ha azt folyamatosan, éveken keresztül. Ha valaki egyszer alszik két adagot…

Péterfi Judit: Jó, de akkor mit Ha éveken keresztül ezt rosszul csináljuk, akkor mi történik?

Varga-Szilágyi Gyula: Átáll a szervezetünk a túllégzésre, az alacsonyabb szén-dioxid-szintre. A sima izomzat folyamatos tenziójára, a beszűkült erekre, a beszűkült hörgőkre, a kevesebb gyulladáscsökkentő hormontermelődésre, a több hisztamintermelődésre… Mindez, amit elmondtam, ez bekövetkezik. És ez nemcsak megrövidíti az életet, de meg is keseríti az utolsó éveket.

A Buteyko-módszer az orvosi kezelés mellett

Péterfi Judit: Na ez a kérdésem, hogy az utolsó… – Hogyan keserítheti meg?

Varga-Szilágyi Gyula: Hát, volt, akiről már lemondtak az orvosok és…

Péterfi Judit: Milyen szempontból?

Varga-Szilágyi Gyula: Már oxigénpalackon volt és és anélkül nem is tudott létezni, és a Buteyko módszer hatására túrázik. Volt olyan, aki – egy ötven méteres folyosó van, ahol a járkálva is, van olyan gyakorlat, amit séta közben gyakorolunk – nem bírt végigmenni a folyosón.

Péterfi Judit: De azér ez fontos szerintem, hogy orvosi terápia mellett alkalmazható ez. Tehát azért nem helyettesíti.

Varga-Szilágyi Gyula: És utána elment gyalog Csíksomlyóra 700 km-t.

Péterfi Judit: Oké, de ez nem helyettesíti ugye az orvosi…

Varga-Szilágyi Gyula: Ez nem helyettesíti, egyáltalán, sőt, én ezt kifejezetten hangsúlyozom, és kijavítom, aki ezt alternatív módszernek nevezi. Sokkal inkább egy komplementer medicina. Én soha nem mondom senkinek, hogy dobja el a gyógyszereit, épp ellenkezőleg! Használja! És amikor esetleg mondjuk a vérnyomásra rendeződik, amikor tartósan 120/80 alatti értékeket kezd el mérni a vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése mellett, akkor menjen vissza az orvosához és mutassa meg a vérnyomásnaplót és korrigálja a gyógyszerét. De, hát, ez együtt kell hogy működjön. Buteyko professzor is, hát ő is orvos volt, nem is akármilyen, summa cum laude végzett, kitüntetéssel a Moszkvai Orvosi Egyetemen. Így lett belőle kutatóorvos.

Mit lehet már ma elkezdeni?

Péterfi Judit: Hogyan zárjuk ezt a beszélgetést abból a szempontból, hogyha tényleg azt mondjuk hogy HOSSZAN ÉLNI JÓL, tehát ne dögöljünk bele ebbe a légzésbe, de, hogy tanuljunk meg helyesen lélegezni újra? Mert, hát lehet, hogy gyerekkorunkban még erre nem… Akkor még jól jól csináltuk valahol.

Varga-Szilágyi Gyula: Igen. Tehát ennek több összetevője van, amiken érdemes elgondolkozni és javítani. Például a testtartás. Ha rossz a tartás, akkor egy ilyen hanyag tartás, amiben a napjaink nagy részét töltjük, elnyomja a rekeszizmot. És ha a rekeszizom nem tud dolgozni, akkor jönnek a légzési segédizmok. És hogyha fölülre kezdjük el venni a levegőt, nem használjuk a rekeszizmot, az nem hatékony módja a légzésnek. Sokkal több levegőt veszünk

Péterfi Judit: Nagyobb erőkifejtés.

Varga-Szilágyi Gyula: Nemcsak az erőkifejtés, több levegőt veszünk, ha nem a rekeszizommal lélegzünk, ami a teljes tüdőt mozgatja. A hasi légzés, az ellazulás, ezek nagyon fontosak. Nagyon sok ellazulási technika van, jobbnál jobb, ezeket érdemes használni. És ne hagyjuk magunkat egész nap feszült állapotban. De ami legjobb a feszültség oldására, az a mozgás, Buteyko légzéssel kombinálva. Próbáljunk mindig egy kicsit halkítani a légzésünkön, próbáljuk eldugni, elrejteni a légzésünket. Kívülről, külső szemlélő ne tudja, hogy mikor van a be- és kilégzés. És, hát ne vegyünk a szánkon levegőt! Ezek a legfontosabbak! Amiket már bárki elkezdhet otthon. És az állandó orrlégzés, az egy alap a Buteyko tanfolyamon. Erre tudunk építkezni. Amíg ez nincs meg, nincs mire építkezni.

Péterfi Judit: Sok barátom már úgyis próbál aludni, hogy így milyen? Szájtapasszal bocsánat, és hogy az orron át veszi a levegőt, tehát hogy leragasztják a szájukat a fanatikusak.

Varga-Szilágyi Gyula: Igen. Hoztam én is szájtapaszt megmutatni.

Péterfi Judit: Azt köszönöm szépen! Hogy befogjam végre a csőrömet, igaz? És, hogy ne beszéljek többet. Na, kellőképpen…

Varga-Szilágyi Gyula: Ha aludni szeretne.

Péterfi Judit: Ha aludni szeretnék. Hát most nem, mert még van dolgunk, de köszönöm szépen a beszélgetést!