Alvási apnoe? CPAP helyett megoldás– ÉS A JOGOSÍTVÁNYÁT IS MEGTARTHATJA

Alvási apnoe, légzésszabályozás és Buteyko módszer

Az alvási apnoe nemcsak az alvást és a nappali közérzetet ronthatja, hanem a gépjárművezetést is érintheti. A magyar szabályozás szerint mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoe és túlzott nappali aluszékonyság esetén a vezetői engedély kiadásához vagy megújításához igazolni kell, hogy az állapot megfelelően kontrollált, a szükséges kezelést a beteg betartja, és az aluszékonyság megfelelően javult.

Ennek egyik leggyakrabban alkalmazott módja a CPAP-kezelés. A készülék egy maszkon keresztül folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít, és ezzel segít megakadályozni, hogy alvás közben a felső légút összeessen. Ez különösen fontos kérdés azok számára, akik rendszeresen vezetnek, és még inkább azoknak, akiknek a vezetés a hivatásuk.

De miért alakulnak ki újra és újra az éjszakai légzéskimaradások?

Obstruktív alvási apnoe esetén alvás közben a felső légút ismételten beszűkül vagy teljesen elzáródik. A légzőizmok eközben tovább próbálnak levegőt bejuttatni a tüdőbe. Az oxigénszint csökken, a szén-dioxid-szint változik, majd az agy rövid ébredési reakcióval helyreállítja a légzést. Ezt gyakran néhány nagyobb légvétel követi, majd a folyamat ismétlődhet.

Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy az apnoe kialakulásában nemcsak a felső légutak anatómiai adottságai, hanem a légzésszabályozás stabilitása is szerepet játszhat. Egyes embereknél az apnoét követő túlzott légzési válasz túlságosan lecsökkentheti a szén-dioxid-szintet. Ez csökkenti a légzési ingert és a felső légutakat nyitva tartó izmok aktivitását, ami elősegítheti a következő légúti elzáródást.

Itt kapcsolódik a problémához a Buteyko módszer.

A Buteyko légzés célja nyilván nem az, hogy alvás közben tudatosan irányítsuk a légzésünket. Arra törekszünk, hogy napközben az egészséges, nyugodtabb, kisebb volumenű légzéshez szoktassuk vissza a szervezetet, és ezzel kedvezőbbé tegyük a légzésszabályozást.

A légzéstréning és az alvási apnoe kapcsolatát már tudományos vizsgálatokban is tanulmányozták. Egy szisztematikus áttekintés szerint a légzőgyakorlatok enyhe és középsúlyos obstruktív alvási apnoéban mérhető javulást eredményezhetnek az apnoe–hipopnoe indexben, az alvásminőségben és a nappali álmosságban. Egy másik áttekintés a vizsgált légzésátképző eljárások között kifejezetten a Buteyko módszert is felsorolja. A rendelkezésre álló kutatások száma azonban még nem elegendő ahhoz, hogy minden apnoés beteg számára 100% biztos eredményt lehessen ígérni.

A saját tapasztalatunk ennél kedvezőbb. Több mint húsz éve tanítjuk a Buteyko módszert, és ez idő alatt számos horkoló és alvási apnoéval érkező résztvevőnknél tapasztaltunk jelentős javulást. Számos olyan tanítványunk van, akinél az utánkövetéses alvásvizsgálat már nem igazolt alvási apnoét. Közülük néhányan ezen az oldalon saját történetüket és vizsgálati eredményeiket is bemutatják.

A gyakorlás során sokan nemcsak az éjszakai légzésük és horkolásuk javulásáról számolnak be, hanem arról is, hogy kipihentebben ébrednek, napközben több az energiájuk, javul a koncentrációjuk és nyugodtabbá válnak. Ahogy egyik tanfolyami résztvevőnk fogalmazott:

„Kisimult a lelkem.”

A célunk tehát nem pusztán az éjszakai légzéskimaradások tüneti kezelése. A nappali légzés rendezésével olyan tényezőket igyekszünk kedvezően befolyásolni, amelyek az éjszakai légzés stabilitására is hatással lehetnek.

Ha valaki CPAP-kezelést használ, azt a Buteyko gyakorlatok megkezdésekor nem javasoljuk elhagyni. Ha az állapota javul, azt kontroll alvásvizsgálattal lehet objektíven ellenőrizni, és a kezelés módosításáról az eredmények alapján, az orvossal egyeztetve lehet dönteni.