COPD, légszomj és Buteyko légzés

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a krónikus hörghurut és a tüdőtágulat (emfizéma) gyűjtőneve. Magyarországon közel félmillió embert érint, szinte minden családban van asztmás vagy COPD-s beteg. Az asztmától abban különbözik, hogy a tünetek nem rohamokban jönnek, hanem folyamatosan jelen vannak: a beteg köhög, zihál, fullad, és úgy érzi, nincs elég levegője. Emiatt minden mozgás, sokszor a legegyszerűbb napi teendő is megterhelő.

A hivatalos kezelés elsősorban gyógyszerekkel tágítja a hörgőket és csökkenti a gyulladást. A Buteyko-módszer mást tesz: megváltoztatja azt a légzésmintát, amely a légszomjat fenntartja és súlyosbítja. A két megközelítés nem zárja ki, hanem kiegészíti egymást.

Légszomj esetén az ösztönös válasz a több és mélyebb levegővétel. COPD-ben azonban ez visszafelé sül el, két okból:

• Bennrekedt levegő. A beszűkült hörgőkön a levegő lassabban jut ki, mint be. Aki gyorsan és sokat lélegzik, annak nem marad ideje teljesen kifújni a levegőt, így egyre több levegő reked a tüdőben. A tüdő „túltelítődik”, a rekeszizom ellaposodik, és minden újabb levegővétel egyre nehezebb.
• Szén-dioxid-hiány. A túllégzés kimossa a tüdőből a szén-dioxidot. A szén-dioxid azonban nem salakanyag: ez tartja tágan a hörgőket és az ereket, és ez segíti az oxigén leválását a vérből a sejtekhez. Ha kevés, a hörgők beszűkülnek, a sejtek pedig a vérben lévő oxigén ellenére rosszabbul jutnak oxigénhez.

Így alakul ki az ördögi kör: légszomj → még több levegő (túllégzés) → szén-dioxid-vesztés → a hörgők beszűkülése → még erősebb légszomj, mellkasi szorítás. Ez a kör nemcsak fenntartja, hanem gerjeszti is önmagát: minden fordulóval tovább romlik az állapot.

A Buteyko-módszer ezt a folyamatot fordítja meg. Aki megtanul lassabban, kisebb levegővételekkel, orron át lélegezni, annál több idő jut a kilégzésre, kevesebb levegő reked a tüdőben, a tüdőben emelkedik a szén-dioxid-szint, a hörgők természetes módon tágulnak.

Résztvevőink a tanfolyam végén – mindössze három hét után – írásban értékelik, mennyit javultak a tüneteik. Az alábbi táblázat az írásos visszajelzések átlagát és két COPD-s résztvevőnk saját értékelését mutatja. A teljes táblázat a Vélemények, eredmények oldalon olvasható.

Dr. Magyar Lóránt orvos egyik 70 év feletti, 20 éve COPD-s betegénél két hét alatt elmúlt a köhögés, és újra fel tudott sétálni a harmadik emeletre.

A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) legfontosabb értéke az első másodpercben kifújt levegő mennyisége (FEV1). Az orvos ezt egy referenciaértékhez viszonyítja, és százalékban adja meg. A referenciaértéket nagy népességi vizsgálatok alapján, a vizsgált személy életkora, neme és testmagassága szerint számítják ki: azt mutatja meg, mennyi az ugyanilyen adottságú egészséges emberek átlagos értéke. Átlagról van szó, az egészséges emberek többsége is eltér tőle felfelé vagy lefelé, ezért egyetlen százalékos érték önmagában nem írja le pontosan az állapotot.

A COPD súlyosságát a FEV1 alapján négy stádiumba sorolják: enyhe (legalább 80%), közepes (50–79%), súlyos (30–49%) és nagyon súlyos (30% alatt).

Résztvevőink visszajelzései alapján azt tapasztaljuk, hogy a Buteyko-módszer hatására javulnak, sok esetben jelentősen javulnak a légzésfunkciós eredményeik. Akiknél a tanfolyam kezdetén túl alacsony volt a véroxigén-szaturáció, ott ez az érték is mérhetően emelkedett, már a tanfolyam három hete alatt. Varga-Szilágyi Gyula 20 éves oktatói tapasztalata szerint azoknál, akiknél a tanfolyam előtt 90% alatt volt a szaturáció, a tanfolyam végére a napi átlagérték jellemzően 3–5 százalékponttal emelkedett.

Hogy miért mutat javulást a pulzoximéter is? A beszűkült hörgőkön nem jut el elegendő oxigén a – COPD-ben egyébként is csökkent felületű – léghólyagokig. A hörgők tágasságát helyben, a léghólyagokban lévő levegő szén-dioxid-szintje befolyásolja, nem a véré. Ha a léghólyagokban megemelkedik a szén-dioxid-szint, a hörgők kinyílnak, és több oxigén jut a vérbe. Ezért működik ez akkor is, ha a vér szén-dioxid-szintje egyébként túl magas.

A javulásnak van egy másik oka is. A léghólyagokban akkor hatékony a gázcsere, ha oda meleg, párás levegő érkezik. Aki túllélegzik – különösen, ha szájon át –, annak a hörgői kihűlnek és kiszáradnak. Ez könnyen gyulladáshoz vezet, a léghólyagokba pedig hűvösebb, szárazabb levegő jut, így romlik a gázcsere hatékonysága.

Tanfolyamaink kiscsoportosak, orvos oktatók és Buteyko-specialisták vezetik. A program három teljes napból áll, közöttük összesen három hét otthoni gyakorlással, amely alatt az oktató telefonon is segít. COPD-ben a gyakorlatokat mindig az egyéni állapothoz igazítjuk: jelentkezéskor felvesszük a kórtörténetet, súlyos COPD, szívbetegség vagy otthoni oxigénterápia esetén külön egyeztetünk. A módszer a gyógyszerek mellett végezhető; a gyógyszerelés módosításáról a kezelőorvos dönt.

Nézze meg a legközelebbi tanfolyam időpontját, és jelentkezzen →
Nem biztos benne, hogy túllélegzik? Végezze el ingyenes légzéstesztünket.

Gyógyítható-e a COPD?
A tüdőtágulat okozta szerkezeti károsodás nem fordítható vissza. A légszomj, a köhögés és a terhelhetőség azonban nagyrészt a légzés módján múlik, és ez megváltoztatható. Ezért érnek el résztvevőink a stádiumtól függetlenül is érezhető javulást.

Súlyos COPD-vel, oxigénpalackkal is van értelme?
Általában igen, de ilyen esetben azt javasoljuk, hogy a jelentkezés előtt kérjen egy ingyenes telefonos konzultációt. Súlyos állapotban az oktató különösen fokozatosan építi fel a gyakorlást.

Dohányzom. Elkezdhetem-e a Buteyko programot?
Igen, és a Buteyko-módszerrel a leszokás is könnyebb. A függőséget ugyanis nemcsak a nikotin okozza: a cigarettafüsttel a dohányos szén-dioxidot is belélegez. Ilyenkor érzi, hogy kinyílnak a hörgői, és több oxigén jut az agyába, az idegrendszerébe, az egész testébe. Ha a Buteyko-légzéssel a szervezete cigaretta nélkül is megkapja a szükséges szén-dioxidot, könnyebben lemond a cigarettáról. A leszokás pedig a legfontosabb, amit a tüdejéért tehet.

O’Donnell DE, Revill SM, Webb KA: Dynamic hyperinflation and exercise intolerance in chronic obstructive pulmonary disease. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, 2001.

de Araujo CLP és mtsai: Pursed-lips breathing reduces dynamic hyperinflation induced by activities of daily living test in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Journal of Rehabilitation Medicine, 2015.

van den Elshout FJ, van Herwaarden CL, Folgering HT: Effects of hypercapnia and hypocapnia on respiratory resistance in normal and asthmatic subjects. Thorax, 1991.

Shigemura M, Sznajder JI: Elevated CO2 modulates airway contractility. Interface Focus, 2021.

Anderson SD, Daviskas E: The mechanism of exercise-induced asthma is… Journal of Allergy and Clinical Immunology, 2000.

Holland AE és mtsai: Breathing exercises for chronic obstructive pulmonary disease. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2012.

Résztvevőink saját szavaikkal mesélnek a tapasztalataikról.

Karlik Imréné (43)
„Újra szaladok a busz után, újra érzek illatokat.”

Szőke Attila (66), jégkorongedző
„Végig alszom az éjszakákat, nincsen pánikrohamom.”

Magdika (82)
„Hihetetlen, hogy 82 évesen meg tudtam szabadulni ezektől a bajaimtól.”