Természetgyógyász Magazin – Buteyko-módszer – A légzésen múlik minden

Eddig már több mint ötezren elvégezték a Buteyko.hu légzéstanfolyamot. Varga-Szilágyi Gyula Moszkvában, a Buteyko Intézetben sajátította el a módszert, ott szerzett terapeutaképzést, így garantáltan az eredeti módszert oktatja tanfolyamain. Megkapta a jogot Buteyko-terapeuták képzésére is, dr. Kovács László és Farkas Tibor is nála tanult, most is jár terapeutaképzésre hozzá egy orvos.
– A Moszkvai Buteyko Intézetben mind olyan orvosok dolgoznak, akik ezzel a módszerrel gyógyították meg magukat. Ezt online nem lehet megtanítani, a terapeutának ott kell állnia a résztvevő mellett – mondja Gyula. 18 éven aluli iskolás gyermekek is járhatnak a légzéstanfolyamra, de csak szülői kísérettel és a kisebbek szüleinek azt javasolják, ők is végezzék el a tanfolyamot, így tudnak segíteni gyermeküknek. A tanfolyam három teljes napot vesz igénybe, 1-2 hét különbséggel, ami alatt naponta szükséges gyakorolni a tanultak alapján, napi kétszer fél órát. A tapasztalatokat a következő alkalommal megbeszélik a terapeutával. Gyakran
egészen súlyos betegek is részt vesznek a tanfolyamon, akik különleges figyelmet igényelnek.
– A légzés a legalapvetőbb életfunkciónk, ebbe beleavatkozni nagyon felelősségteljes. Éppen ezért a terapeutaképzés sem egyszerű – mondja a módszer hazai elterjesztője. Az eredmény a légzésvisszatartási képesség mérésével objektíven nyomon követhető. Az az időtartam, amíg normál, természetes be- és kilégzés után kényelmesen vissza tudjuk tartani a légvételt, egyre nő a gyakorlással, míg eléri a 40 másodpercet. Ezt követően nincs szükség intenzív gyakorlásra, de a szervezetet újra és újra figyelmeztetni kell a helyes légzéstechnikára és légzéskontrollal ellenőrizhető, a hétköznapokban is megfelelő-e a légzésünk. Hogy ezt könnyebb legyen figyelemmel kísérni, Varga-Szilágyi Gyula tervezett egy Buteyko Okos Övet, amely rezgéssel figyelmeztet minden olyan levegővételnél, amely nagyobbra sikerül,  mint amekkorát szerettünk volna venni.

Buteyko professzor szerint a betegségek egyik fő kiváltója a túllégzés, vagyis az, hogy az évezredek során úgy változott a légzésünk, hogy jóval több szén-dioxidot engedünk ki a szervezetből, amivel csökken a vér szén-dioxidszintje, ezáltal a sejtek nehezebben tudják felvenni az oxigént. Vagyis hiába jut sok oxigén a tüdőbe,  valójában nem hasznosul eléggé.

A Buteyko-légzés különösen légúti betegségek: asztma, allergia, COPD esetén látványos javulást eredményez, de több mint százféle betegség esetén hasznos. Különösen a leggyakoribb civilizációs betegségek: a magas vérnyomás, idegrendszeri problémák, migrén, krónikus fejfájás esetén javulnak a tünetek. Látványosan csökkennek, megszűnnek a gyulladások, így sokízületi gyulladás esetén is javul a beteg állapota. A szén-dioxid mennyisége szerepet játszik ugyanis a gyulladások kialakulásában: növekedése esetén nő a természetes gyulladáscsökkentő, a kortizol termelődése a mellékvesekéregben.

A hisztamintermelés szintén összefügg a szén-dioxid-koncentrációval. A széndioxid olyan szabályozó a szervezetben, ami nagyon sok mindenért felelős, például az enzimek és vitaminok működéséért. A vérkép és a hormonszint a Buteyko-módszer alkalmazásával javítható.

– Az a tapasztalatunk, hogy lényegében minden egészségügyi paraméter javulni kezd – szögezte le Varga-Szilágyi Gyula. – Még a testsúly is a normalitás irányába változik. Az egész szervezet átáll egy egészségesebb működésre. Éppen ezért ez az egészségmegőrzés legkézenfekvőbb módszere.

Gyakran jelentkeznek a tanfolyamra orrpolippal, orrsövényferdüléssel, nem egy esetben sikerült a Buteyko-módszerrel megelőzni a műtétet. Az alvási apnoé szintén gyakori probléma, amin segít ez a légzéstechnika. Sok orvos kifejezetten javasolja betegének a Buteyko-légzést. A brit tüdőgyógyászszövetség asztmára kifejezetten ajánlja. Jelentősen javulnak a bőrproblémák, hiszen a bőr oxigénellátása is javul. Előfordult, hogy valaki köhögés, fulladás miatt érkezett, és a gyakorlatok során elmúlt az ekcémája is. A pszoriázisos betegekre is jó hatással van.

Nagyon ritka, hogy aki a tanfolyamra jelentkezik, a légzéskontrollon 40 másodpercig vagy annál tovább érezze kényelmesnek légvétel nélkül, pedig ez volna az ember számára az ideális. Ha a gyakorlatok hatására nő a kontrollszünet, az ember számos előnyös hatást tapasztal ezzel egyidejűleg: nő a koncentrációs képesség, a figyelem, javul az alvás minősége, a szellemi teljesítmény, stresszmentesebbé válik, jobban kezeli a konfliktusokat. Ahogy egy 80 éves hölgy fogalmazott, aki elvégezte a tanfolyamot: „kisimul a lelke”. Figyelemzavaros gyerekeknél is jó eredményeket értek el a módszerrel: javult a koncentrációs és a tanulási képességük, egyúttal a fizikai teljesítményük is, hiszen az agy és az izomzat is több oxigénhez jut.

Számos sportoló alkalmazza a módszert annak érdekében, hogy könnyebben és gyorsabban regenerálódjon és fokozza a teljesítményét. Jó példa erre az az ultrafutó, aki 140 kilométereket fut anélkül, hogy fájdalmat érezne, begörcsölne a lába. A megfelelő légzés esetén ugyanis nem halmozódik fel a tejsav az izomzatban, hiszen nem lép fel oxigénhiány a sejtekben.

Varga-Szilágyi Gyula szerint a légzéssel kapcsolatban számos tévhit él. Az egyik, hogy minél mélyebben kifújjuk a széndioxidot és belélegezzük az oxigént, annál jobb a szervezet oxigénellátottsága. Ez azért nincs így, mert nem elég a tüdőbe eljuttatni az oxigént, annak a sejtekhez is el kell jutnia, amihez viszont szükség van széndioxidra, ami közreműködik abban, hogy a vér által szállított oxigénmolekula leváljon a hemoglobinhoz és kapcsolódjon a sejthez. Lehet, hogy a külső légzésünk kielégítő, de a belső légzésünk nem az. Több mint száz éve írta le Christian Bohr dán fiziológus a róla elnevezett hatást: a hemoglobin oxigénhez való affinitása csökken a széndioxid parciális nyomásának növekedése vagy a pH csökkenése során. A széndioxid lazító hatással van a simaizmokra – a hörgők és az erek például simaizmok. A Bohr-jelenség esetén a hörgők befeszülnek, összeszűkülnek. Az érfal görcsössége, beszűkülése okozza a magas vérnyomást. Ez a magyarázata annak, hogy a légzés megváltoztatásával elérhető a vérnyomás normalizálása. A hörgők és az erek beszűkülésének megszüntetésére a legtermészetesebb módszer a túllégzés megszüntetése.

Az is tévhit, hogy sportolás esetén a levegőt az orron át kell venni, de a szájon át kell kifújni. Ha a levegőt a szájon át fújjuk ki, sokkal több széndioxid távozik, mint azt kívánatos. Az orr belégzéskor megszűri és felmelegíti a levegőt, míg kilégzéskor visszatartja a hőt és a párát. Vagyis a helyes légzés minden esetben az, ha az orron át vesszük és fújjuk is ki a levegőt, máskülönben az orr nyálkahártyája kiszárad és kihűl, fogékonnyá válik a gyulladásra. Ez az oka például annak, hogy vannak, akik egyenesen orrcseppfüggők, anélkül állandóan taknyosak.

Ugyancsak tévhit Varga-Szilágyi Gyula szerint, hogy pánik vagy asztmaroham, stresszhelyzet esetén az a helyes, ha nagy levegőt veszünk. A mély levegővétel ugyanis nem egyenlő a nagy levegővétellel – a tüdőbe ugyan nagyobb mennyiségű oxigén jut, ám a széndioxid kiáramlásával a sejtek kevésbé tudják felvenni az oxigént. Sokkal hasznosabb, ha kis levegővételekkel, hasba vesszük a levegőt.

A széndioxid szint normalizálódásával kinyílnak a hörgők és elmúlik a légszomj, az agy is több oxigént kap. Ehhez pedig lassú, nyugodt, egyenletes, óvatos, hasi légzésre van szükség. A légzésbe be tudunk avatkozni akarattal, de csak bizonyos határok között, ez az ami megtanulható a Buteyko-légzéssel.

Hiperventillálás, azaz túllégzés esetén már azelőtt veszünk újra levegőt, hogy a széndioxid szint elérné a küszöbértéket. Ezáltal a kívánatosnál alacsonyabb lesz a széndioxid szint, a légzőközpont átprogramozza magát és a stresszhelyzet elmúlásával is fenntartja a hiperventillálást. Sokszor a szükséges levegő többszörösét szívjuk be, ezáltal jelentősen csökkentve a kívánatos széndioxid szintet. A szennyezett levegő és a helytelen táplálkozás tovább fokozza a légzést, gyorsítva az anyagcserét, ami még gyorsabb, még nagyobb levegővételekre késztet, és ez az ördögi kör nehezen szakítható meg segítség nélkül.

Az asztma oka nem önmagában a szennyezett levegő – egy kísérlet során az igen szennyezett levegőjű Bangkokban levesebb asztmást találtak, mint tisztább levegőjű városokban -, hanem az a folyamat, ami rossz légzéshez vezet: a stressz, a helytelen táplálkozás következtében kialakuló túllégzés. Mindezt fokozza az, hogy az evésen is időt akarunk nyerni, gyorsul az anyagcsere, ezáltal a légzés is.

A mozgás nemcsak a már közismert okok miatt fontos és előnyös, hanem azért is, mert ha helyesen lélegzünk közben, akkor növeli a széndioxid szintet a szervezetben. Csakhogy manapság a szükségesnél jóval kevesebbet mozgunk, azt is helytelen, hiperventilláló légzéssel.

A Buteyko-légzés elsajátítását követően a testmozgás sokkal inkább hasznosul, jelentősen javul az alvás minősége, csökken az alvásigény, mégis kipihentebben, nyugodtabban ébredünk, mert a sejtek alvás közben is elegendő oxigénhez jutnak. Fontos, hogy alvás közben is az orrunkon át vegyük a levegőt, amihez hozzásegíthet, ha egy nem túl erős ragtapaszt teszünk a szájunkra. Vészhelyzet esetén a ragtapasz elenged és ki tudjuk nyitni a szánkat, de alapesetben az orrunkon keresztül fogjuk venni és kifújni a levegőt.

Farkas Tibor természetgyógyász nyolc éve foglalkozik a Buteyko módszerrel, saját példáján tapasztalta meg annak előnyeit.

– Gyerekkoromban súlyos asztmás voltam. Édesanyám mindenhová elvitt, mindent megpróbált, de senki nem tudott segíteni. Annyit tudtunk elérni, hogy újra tornázhattam, de rendszeresen gyógyszert kellett szednem és nagyobb igénybevételnél kiújultak a tünetek. Felnőttként is kipróbáltam sokféle természetgyógyászati módszert, ideig-óráig használtak is, de meggyógyulni nem tudtam, szükségem volt gyógyszerekre, inhalálásra. Amikor hallottam a Buteyko-módszerről, beiratkoztam egy tanfolyamra, „rosszabb úgysem lesz” alapon. Egy hónap után letehettem a gyógyszereket, „mellékhatásként” pedig azt tapasztaltam, hogy ha a sejtszintű légzés megfelelő, akkor minden jobban működik. Elmélyültebbé váltak a meditációs gyakorlataim, lelki fejlődést is magával hozott a helyes légzés elsajátítása.

Miután neki segített ez a módszer, szeretett volna ő is segíteni másokon.

-A sejtszintű légzés rendbe tétele nélkül átütő siker nem érhető el. Ez egyébként logikus is, hiszen alapvető élettani funkcióról van szó – hangsúlyozza a terapeuta. – Ha a légzés nem működik, semmi sem működik, ha az alapok nincsenek rendben, a ház omladozik. Sokan nem tudják, hogy a magas vérnyomás, a szorongás, a pánikbetegség, a depresszió kialakulásában jelentős szerepet játszik a túllégzés, így a Buteyko-módszerrel ezek a betegségek, elváltozások jól kezelhetők. Emellett az a tapasztalatom, hogy a funkcionális légzésminták átalakítása személyiség- és jellemfejlődéssel is együtt jár.

Egy szegedi fiatalember a szüleivel érkezett hozzá és súlyos COPD-ben szenvedett, erről diagnózisa is volt.

-Határozott tiltakozásom ellenére már az első tanfolyami nap után elhagyta a gyógyszereit – számol be az emlékezetes esetről Farkas Tibor. – A harmadik hét végére úgy érezte magát, mintha soha nem lett volna beteg. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a fiatal szervezet gyorsan reagál. Mindenesetre a szegedi klinikán az egy hónappal későbbi kontrollvizsgálaton azt állapították meg, hogy téves volt a diagnózis.

Egy bajai karmestert évtizedekig köhögőrohamok kínoztak, annyira, hogy már nem tudott fellépni. Nála is COPD-t diagnosztizáltak. Elment a tanfolyamra, és a második hét után 90 százalékban csökkentek a köhögőrohamai, a harmadik hét után pedig elmúltak.

-Legutóbb a pécsi tanfolyamunkon három orvos vett részt, egyikük, egy belgyógyász-háziorvos a magas vérnyomása miatt is kíváncsi volt a Buteyko-légzésre. Az első nap után letette a vérnyomáscsökkentőt, azóta is normális a vérnyomása. Ennek egyszerű élettani magyarázata van: a túllégzésnek a szimpatikus idegrendszerre gyakorolt hatása miatt az erek beszűkülnek, befeszülnek, ez okozza a magas vérnyomást. Ha a túllégzést megszüntetjük, az érfal ellazul és a vérnyomás helyreáll – magyarázza.

A Buteyko-módszer nem csodaszer, nem is mindenkire egyformán hat. Ez függ attól is, hány éves a résztvevő, milyen régen áll fenn az egészségügyi probléma, de attól is, hogy mennyire motivált, milyen gondossággal gyakorol.

-Egy régi páciensem el akarta hozni a tanfolyamra a férjét, aki viszont azt mondta: őt nem érdekli ez a módszer, butaság, hogy légzéssel változtatni lehet az állapotán. A felesége otthon megmutatta neki, amit a tanfolyamon tanult, a férje kipróbálta a légzéstechnikát és legnagyobb meglepetésére megszűnt az évek óta fennálló orrcseppfüggősége. Én azt mondom, nem kell hinni a módszerben: ki kell próbálni – tanácsolja a terapeuta.

Dr. Kovács László tüdőgyógyász, homeopátiás orvos azért kezdett foglalkozni a Buteyko-módszerrel, mert tüdőgyógyászként is azt tapasztalta, hogy nincs más, ennyire hatékony módszer a légúti megbetegedések kezelésére.

-A Buteyko-módszer nem az orvosi protokoll része sajnos, pedig ez az egyetlen gyógymód, ami az okokat szünteti meg, nem csak a tünetekre hat. Buteyko professzor úgy fogalmazott, hogy az asztma a szervezet természetes védekező reakciója a túllégzéssel szemben. A hörgőszűkületre hörgőtágító gyógyszert adunk, de az a kiváltó okot nem számolja fel, csak kikapcsolja a védekező reakciót, hosszú távon még nagyobb bajt okozva. Természetesen szükség lehet hörgőtágítóra, amikor a szervezet „túllő a célon” és akadályozott a légvétel, de hosszútávú megoldást a finomabb, visszafogottabb légvételre való átszokás hozhat. Ez másfajta hozzáállást, a beteg együttműködését kívánja, ugyanis kitartóan végzett légzőgyakorlatokra van szükség a túllégzés megszüntetéséhez. Ez legalább napi egy órás gyakorlást jelent, elég hosszú ideig, mert a légzésnek át kell állnia, és utána is folyamatosan kontroll alatt kell azt tartani.

Arra a kérdésre, hogy egészségeseknek is érdemes-e megtanulniuk a Buteyko légzést, az orvos úgy válaszolt: amikor elvégzik az első kontrollszünet mérést – vagyis ellenőrzik, mennyi ideig képes az ember a légvételt viszonylag kényelmesen visszatartani -, akkor kiderül, hogy csaknem mindenki bizony elég alacsony értéket produkál, ami pedig a szervezet funkciózavaraira utal.

-Ha ezeket a funkciózavarokat a helyes légzéssel megszüntetjük, akkor a betegségek ki sem alakulnak – szögezi le dr. Kovács László. Ő maga parlagfű allergiában szenvedett, de ezt nem tartotta betegségnek.

-Pedig az allergia is a szervezet védekező reakciója, és ha elhanyagolják, súlyosabb állapotokhoz vezethet. Itt is az okot érdemes felszámolni ahelyett, hogy ráállunk a rendszeres gyógyszerszedésre.

Mivel a légzés, a keringés és az emésztés egymással szorosan összefügg, a túllégzés számos más problémához is vezethet.

-Téves elképzelés, hogy ha elegendő oxigént juttatunk a tüdőbe, akkor a szervezetünk el van látva oxigénnel – erősíti meg az orvos. – Az oxigén bejuttatása a tüdőbe csak az első lépés, azt utána a vérnek el kell szállítania a sejtekhez, majd a sejteknek fel is kell venniük. Ha az oxigén nem jut el a sejtig vagy a sejt nem képes azt felvenni, akkor hiába van a tüdőben és a vérben elegendő oxigén, az egészséges sejtműködés zavart szenved, és ez különböző betegségekben nyilvánul meg.

Az egész kórfolyamat mögött a túllégzés áll, amelynek következtében csökken a széndioxid koncentrációja a tüdőben, ami a hörgők szűküléséhez vezet, hogy fékezze a további széndioxid vesztést (asztma, mint védekező reakció). A vérben is kevesebb lesz a széndioxid a szükségesnél, ami az erek szűkülését eredményezi (romlik a keringés), továbbá a vér Ph értéke eltolódik, a kelleténél lúgosabb lesz, és ez anyagcsere zavarokat idézhet elő, illetve a hemoglobinhoz kötött oxigén leadásának akadályát képezi (lúgosabb közegben az oxigén erősebben kötődik a hemoglobinhoz). Így – még ha a vér telítve van is oxigénnel – a sejteknek mégsem jut elegendő.

Dr. Kovács László közel másfél évig rendszeresen, naponta elvégezte a Buteyko-féle légzőgyakorlatokat, ennek következtében a légzésvisszatartási képessége elért egy olyan szintet, hogy automatikussá vált a helyes levegővétel. Meg van róla győződve, hogy ennek köszönheti 70 éven felül is kitűnő egészségét és munkabírását.

Zimber Szilvia