Shape Magazin – Buteyko-légzés – a tudatos nyugalom

Napjainkban a természetgyógyászat fénykorát éli. De vajon melyik módszer jelenthet tökéletes megoldást egy adott problémádra? Sorozatunk segítségével minden hónapban megismerkedhetsz egy-egy népszerű terápiával.

Teszteld magad!

Ha meg szeretnéd tudni, hogy helyesen veszed-e a levegőt, helyezd mutatóujjadat egy centivel az orrod alá. Ha nem érzed az ujjadon a levegőáramlást sem be-, sem kilégzéskor, akkor helyesen lélegzel.

Lélegezz mindig tudatosan, lassan és visszafogottan!

Mi a módszer lényege?

Az egészséges légzés percenként 8-10 egyenletes, orron keresztüli levegővételt jelent. Ilyenkor a mellkas helyett a rekeszizom mozog. Egy egészségesen lélegző ember ezáltal 4-6 liternyi levegőt vesz percenként.

Agyunkban van egy érzékelő, amely méri vérünk szén-dioxid-szintjét. Mint ez a szint elér egy bizonyos értéket, agyunk légzőközpontja parancsot ad rekeszizmunknak a kitágulásra és az összehúzódásra. Ez a légzés.

A szén-dioxid a mozgás és az anyagcsere melléktermékeként keletkezik testünkben, és főként tüdőnkben tárolódik. Ha szájon keresztül lélegzünk, csökken vérünk szén-dioxid-szintje. Ha huzamosan így lélegzünk, akkor egy idő után agyunk ezt az új, csökkentett értéket tekinti normálisnak, és egyre több levegőt követel. Így kialakul az állandó „túllégzés”, vagy hiperventilláció. A percenként vett levegő mennyisége a normális 4-6 literről akár 10-20 literre is emelkedhet. Amikor ez bekövetkezik, vérünk és testünk kémiai egyensúlya felborul, és testünk egyre inkább eltér a normálistól. Ez számos krónikus betegség kialakulásához vezethet.

Szén-dioxid hiányában a vér lúgossá válik, a test tejsavat termel. Ettől gyengül az immunrendszer, fáradékonyság lép fel, fokozódik a hisztamin és csökken a kortizol hormon termelődése is, ez pedig kedvez a gyulladások és az allergia kialakulásának.

A Buteyko-módszer megtanít ismét helyesen lélegezni: megtudhtod, hogyan növelheted tested szén-dioxid-szintjét, hogy az elkezdhessen fordított üzeneteket küldeni az agy-nak, amely végül helyes ütembe állítja a légzést.

A Buteyko-módszer sok problémára nyújt megoldást:
Alvás-, beszéd-, táplálkozászavarok, köhögés, asztma és orrdugulás esetén is alkalmazható.

A Buteyko-légzés három alappilére:

1. A légzés (a légzési perctérfogat) csökkentése. Különféle légzőgyakorlatokkal szándékosan légszomjat idézünk elő és tartunk fenn a szervezetben, hogy csökkentsük a kialakult szén-dioxid-veszteséget.
2. Kontrollált, visszafogott légzés vagy lélegzet-visszatartás mellett az izomtevékenység fokozása, azért, hogy az anyagcsere folytán több széndioxidot temeljen a szervezet, ezáltal fokozódjon a szén-dioxid termelődése.
3. Mindenkinek meg kell próbálnia kideríteni, hogy mi okozza a túllégzését. Ha megvan a kiváltó ok, akkor már csak meg kell szüntetni.

A légzéstechnika eredete

A módszer nevét feltalálójáról, dr. Konstantin Pavlovics Buteykóról kapta. Buteyko 1923. január 27-én született egy kis orosz településen. Harmadéves orvostanhallgatóként a moszkvai Első Orvosi Intézetben a betegek légzésének megfigyelése volt a feladata, rögzítve haláluk előtti légzési jellemzőiket. Észrevette, hogy a halál közeledtével egységes és erőteljes mélylégzés, azaz túllégzés lép fel. Buteyko arra jött rá, hogy a mért adatokból meg lehet állapítani, hány napja vagy órája van még hátra a betegeknek. Diplomája megszerzése után egészséges embereken folytatta légzéssel kapcsolatos megfigyeléseit, és rájött, hogy számos betegséget a rossz légzés okoz. Megalkotta a túllégzés fogalmát, amely paradox módon oxigénhiányos állapotba sodorja a szervezetet. Buteyko légzéskorrigációs technikájával számos asztmás, magas vérnyomásban és torokgyulladásban szenvedő beteg állapotán tudott javítani.

Miért okoz az alacsony szén-dioxid-szint és a túllégzés oxigénhiányt?

A fejlett nyugati társadalmakat sújtó ártalmak (pl. stressz, túltápláltság, az ételeinkben található kemikáliák) hatására a szükségesnél gyakrabban és nagyobb mennyiségben veszünk levegőt. Ha több levegőt veszünk, többet is fújunk ki, így a tüdőnkben nem marad elég szén-dioxid. Szén-dioxid hiányában a hörgők falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódnak, ettől a légutak beszűkülnek –ez történik asztma- vagy pánikroham esetén-, és a beteg egyre nehezebben tudja kifújni a levegőt. A szervezet így próbál védekezni a további szén-dioxid-veszteség ellen. Ugyanilyen simaizmok találhatók az erek falában is, megakadályozva a normális vérkeringést. A véráramban szállított oxigént a vörösvértestek akkor tudják optimálisan leadni szervezetünk szöveteinek, ha a vérben az oxigén mellett megfelelő mennyiségben szén-dioxid is jelen van. Ez a fizikából ismert Bohr-hatás. Ha tehát alacsony a szén-dioxid-szintünk, hiába van tele vérünk oxigénnel, az oxigénmolekulák olyan erősen kötődnek a vörösvértestek hemoglobin molekuláihoz, hogy nem képesek, vagy csak nagyon nehezen tudnak róluk leválni, tehát paradox módon testünk éppen a túllégzés miatt nem kap elegendő oxigént.

Milyen a helyes légzés?

A Buteyko-módszer egyik leghatásosabb légzéscsökkentő gyakorlatát „lépegetésnek” hívják. Ezt akár otthon is kipróbálhatod, ha követed az alábbi lépéseket, és egyperces szünetekkel megismétled őket:

1. Álló testhelyzetben próbálj ellazulni.
2. Kis belégzés, kis kilégzés.
3. Kilégzés után fogd be az orrod.
4. Tartsd vissza a lélegzeted és lépegess annyit, amennyit csak tudsz. Közben számold a lépteidet.
5. Belégzés orron keresztül.
6. Lazíts, és nyugtasd le a légzésed, amilyen hamar csak tudod.

Elsavasodásveszély

Az elsavasodásért nem annyira a táplálkozásunk, mint inkább a légzésünk a felelős. Ha ugyanis van elegendő szén-dioxid a vérünkben, akkor a szervezet könnyen és pontosan be tudja állítani a vér helyes pH-értékét, hiszen szén-dioxidból és vízből annyi szénsavat állít elő, amennyire épp szüksége van. Ha kevés a szén-dioxid, akkor a vér lúgosabbá válik. Ennek ellensúlyozására a szervezet tejsavat kezd termelni, amit később, amikor már nem lesz szükség, sokkal nehezebben tud lebontani. A tejsav miatt gyengül az immunrendszer, növekszik az allergiára való hajlam, fáradékonyság lép fel. Mindez tovább rontja az asztmás beteg állapotát és tovább fokozza a túllégzést. Az asztmás betegségre jellemző légúti szűkület, gyulladás és túlérzékenység következtében gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, intenzívebbé válik, amitől tovább romlik az állapota. Ez egy ördögi kör, amiből csak tudatos légzésszabályozással lehet kitörni.

Kinek ajánlott?

A kutatások azt bizonyítják, hogy minél nagyobb a percenkénti be- és kilélegzett levegő mennyisége, annál rosszabb az ember egészségi állapota. Mindössze légzési szokásaink megváltozása által megszabadulhatunk az asztmától és számos újkori népbetegségtől, állítja az ukrán származású Buteyko professzor. Ezzel a módszerrel az allergia, a szénanátha, az orrdugulás, a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás, a magas vérnyomás, a szorongás, a pánikbetegség, a krónikus fáradtság és bizonyos típusú fejfájások is eredményesen kezelhetők. A kutatások szerint akár ekcémát is okozhat a helytelen légzés, amire szintén gyógyírt jelenthet a Buteyko-légzés.

Shape Magazin