Nők Lapja Egészség – Ketten az asztma ellen

Az anyák jól ismerik az érzést: bármikor átvállalnák gyerekük betegségét, csak hogy őt egészségesnek lássák. Hajnalka is sokszor fohászkodott ezért, amikor látta lélegzetvételért küzdeni a fiát. Amikor a fiú elindult a gyógyulás útján, mintha meghallgatásra talált volna a kérés: az édesanya is asztmás lett, de szerencsére már ő is jobban van.
HAJNAL ÉVA ÍRÁSA

„Amikor 2020-ban már javában dúlt a Covid – emlékszik vissza Páll Hajnalka, Ábel édesanyja –, a fiam itthon tanult, és én sem jártam be a munkahelyemre.
Be voltunk zárva, de Ábel a rendkívüli mozgásigényét időnként egy kis ugrálással azért megpróbálta levezetni. Egy ilyen alkalommal vettem észre, hogy  összegörnyedve kapkod levegő után, arca teljesen elfehéredett. Pár másodpercig tartott csupán, de nem tudtam megnyugodni. Állandóan rajta tartottam a szemem, és jól tettem, mert a jelenet egyre gyakrabban megismétlődött, akár kisebb terhelések hatására is. Ilyenkor le kellett ülnie, hogy megint levegőhöz jusson.”

A FULLADÁS NEM TRÉFADOLOG

Nem volt olyan rég, hogy ne emlékeznénk mindannyian a pandémia lezárásokkal teli időszakára: a karantén alatt orvoshoz is csak nagyon indokolt esetben mentünk, ám az Ábelnél tapasztalt fulladás nem volt tréfadolog. Hajnalka a gyerekorvossal konzultált telefonon, ő pedig már adta is a beutalót a tüdőgyógyászatra.

„A pulmonológus légzésfunkciós vizsgálatot végzett, hetven százalék lett az eredménye, ami bőven asztmára utaló érték; láttam, az orvos is nagyon megdöbbent.  kérdezgette, volt-e valaha kruppos a fiam. Kétéves kora körül párszor előfordult, de többször nem. Riasztó látvány volt számomra, amikor  az ambulánslapjára rákerült a diagnózis: asztma.”

Ez azért is számított meglepőnek, mert a gyerekek általában szó szerint kinövik a kruppot, hiszen ahogy nőnek, úgy tágulnak a hörgők is. Ugyanakkor van néhány hajlamosító tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ábel családja apai és anyai ágon is érintett COPD-ben (krónikus obstruktív tüdőbetegségben) és asztmában, és a stressz is hajlamosíthat a megbetegedésre.

„Vitathatatlan, hogy nagyon nehéz időszakon mentünk keresztül, két éven belül két haláleset is feldúlta a nyugalmunkat. Édesanyám is megbetegedett, őt a mai napig otthon ápoljuk” – mondja az édesanya.

SZÜKSÉG LETT A PIPÁRA

A pulmonológus a köznyelvben csak pipaként emlegetett befúvó készülékkel és hörgőtágítóval látta el Ábelt. Napi kétszer két puff volt az előírás.

„Tudtam, hogy amit ilyenkor befújunk, az nem más, mint szteroid. A befújás után mindig nagyon alaposan ki kellett öblíteni a szájat, hogy a nyálkahártyán ne szívódjon fel a szer. Talán mert gyógyszergyárban dolgozom, különösen figyelek az ilyesfajta hatóanyagokra, még ha tudom is, hogy az alkalmazott mennyiség minimális. A  kezelőorvos és a kollégáim is azzal nyugtattak, hogy ez a szer valóban csak helyileg, a hörgőkben hat, nem terheli az egész szervezetet. Mégis aggódtam. Olykor előfordult, hogy soron kívül is szükség volt rá. Ábel a szokásosnál is nagyobb mozgásigényű fiú, adrenalinfüggő, mint az apja.”

„Négy gördeszkám van, mindegyik másra való, és a trükkrolleremet is sokat használom. Ugratok, pörgök velük, ez az a mozgásforma, ami a legjobban kikapcsol” – fűzi hozzá Ábel.
„Ezeket a mutatványokat egy anyának még nézni is rossz – jegyzi meg mosolyogva Hajnalka. – De megtiltani nem lehet, és a férjemmel nem is akarjuk. Ábel  hatalmas vágya volt egy trambulin, ki is harcolta magának, miközben akkoriban egy tornaórát sem tudott végigcsinálni. Reméltem, hogy az ugrálás talán majd tágítja a hörgőket, de csak kétszer tudta kipróbálni, mert azonnal befulladt tőle. Akkor is kellett a pipa. Máskor meg arra lettem figyelmes, hogy az udvaron  focizik a többi sráccal, majd egyszer csak kétrét görnyed, a térdére támaszkodik, és úgy marad. Persze a pipa nem volt nála, örökkévalóságnak tűnt, mire odaértem hozzá a készülékkel. A férjem napközben dolgozik, nem élte át velem a halálfélelmet. Ezek voltak azok a pillanatok, amikor azt kívántam, bárcsak  inkább én küzdenék ezzel a betegséggel!”

MI OKOZZA A TÜNETEKET?

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. A tünetek oka, hogy az asztmás betegnél a tüdőben található hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, emiatt a légutak beszűkülnek. A helyzetet tovább rontja, hogy a hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.

A NAGYI TANÁCSA

Két másik pulmonológust is felkerestek a biztonság kedvéért, az egyikük felírt még egy gyógyszert, de Ábel életkora miatt továbbra is nagy volt a tanácstalanság, hogy honnan jöhetett a betegség. Érdekes, hogy a Covid-fertőzés, amin korábban enyhe tünetekkel a fiú is átesett, nem merült fel okként.

„Ekkor az Angliában élő anyósom, aki kitartóan böngészi a magyar internetes oldalakat, rábukkant valamire, amiben látott lehetőséget: a száz évvel ezelőtt  született ukrán Buteyko professzor légzésmódszerére figyelt fel, amit sok más betegség mellett asztmásoknak is javasolnak. Azonnal felvettük a kapcsolatot Varga-Szilágyi Gyulával, a módszer hazai megalapozójával, aki elmagyarázta, hogy a Buteyko-módszer gyakorlásával képesek tágulni a hörgők, ezáltal javul a légzésfunkció. Hittünk benne, hogyne hittünk volna olyankor, amikor még egy szalmaszál is kapaszkodót jelentett.”

Anya és fia egy háromalkalmas tanfolyamon vett részt, ahol megtanultak helyesen lélegezni. A gyakorlatokat Ábel ma már otthon is rendszeresen végzi. Persze egy kamasz jobb szórakozást is el tud képzelni magának, mint hogy számolgassa, hány lépést tud megtenni befogott orral, és naponta négyszer végigcsinálja a többi gyakorlatot. De a kitartásnak szerencsére megmutatkozik a pozitív hatása: a pipa a fiók mélyén lapul, a légzésfunkció pedig kilencvenszázalékosra javult. A minap Ábel második lett az iskolai futóversenyen, és a trambulinon már megy a szaltó előre és hátra is. Amikor fia a gyakorlatok hatására elkezdett gyógyulni, Hajnalka érezni kezdte, hogy nem kap levegőt. Mintha egy nagy súly nyomná a mellkasát.

„Rutinosan végigjártam ugyanazokat a köröket, amiket Ábellel. Az egyik orvos azt mondta, ez bizony asztma, a másik, hogy nem tipikus. De hogy mi, az nem derült ki. Voltam kardiológián, röntgenen, légzésfunkció-vizsgálaton. Azt kezdtem tapasztalni, hogy nyugalmi állapotban is légszomjjal küzdök. Szerencsére ekkor már kéznél volt a megoldás: én is elkezdtem a Buteyko-gyakorlatokat végezni, és azóta határozottan jobban érzem magam. A mai napig nem derült ki, mi lehet a baj a családunkban. Talán csak a kérésem talált meghallgatásra, és ízelítőt kaptam a fiam szenvedéséből, hogy jobban megérthessem, mekkora hős.”

„Tíz emberből kilenc helytelenül lélegzik, és fel sem merül benne, hogy ezzel mennyit árt magának – osztja meg a megdöbbentő adatot Varga-Szilágyi Gyula Buteyko-specialista. – Allergiát, asztmát, COPD-t, szívbetegséget, magas vérnyomást, fejfájást, pánikbetegséget, apnoét, horkolást, de még túlsúlyt is okozhat a hibás légzés, a fellépő oxigénhiány miatt. A dr. Konstantin Buteyko által kidolgozott légzési módszerrel ezek a kórfolyamatok visszafordíthatók, és a tünetek – köhögés, fulladás, nehézlégzés, orrdugulás, alacsony terhelhetőség, alvási problémák – látványosan csökkennek, legtöbbször meg is szűnnek. A Buteyko-módszert elsajátító betegek ezeken kívül más pozitív »mellékhatást« is tapasztalnak magukon, például tartósabb és jobb koncentrációt, kevesebb stresszt, pihentetőbb alvást, több energiát, nagyobb munkabírást. Általában az a probléma, hogy sokkal több levegőt lélegzünk be és ki percenként, mint az őseink. Ezzel pedig értékes szén-dioxidot veszítünk, márpedig a szén-dioxid hiányában leromlik a sejtek oxigénellátása (ez az úgynevezett Bohr-hatás).

Buteyko professzor szerint a legtöbb civilizációs betegség kialakulásában szerepet játszik a túllégzés, más néven hiperventiláció. Klinikai kísérletek sora igazolja a légzés normalizálásának gyógyító erejét, de tudományos kísérlet nélkül is bármelyik asztmás, COPD-s beteg könnyedén igazolhatja saját magának, hogy a túllégzés ártalmas. Elegendő néhány nagy lélegzetet vennie, és máris érzi, hogy erősödik a légszomj, esetleg elkezd köhögni, zihálni, fulladni. Ugyanakkor ha a beteg elkezdi csökkenteni, »halkítani a légzését«, »óvatosabban« lélegzik, néhány percen belül mérséklődnek, majd megszűnnek ezek a tünetek. Nyugalmi állapotban akkor lélegzünk helyesen, ha szájon át soha nem veszünk levegőt, csakis orron, és azt is úgy, hogy ne legyen látható, ne legyen hallható. A módszert elsajátíthatja minden mentálisan egészséges felnőtt ember és iskolás gyermek, ugyanakkor senkinek sem javasoljuk, hogy képzett terapeuta felügyelete nélkül fogjon hozzá a Buteyko-módszerhez, mert ezek a gyakorlatok helytelenül végezve veszélyekkel is járhatnak.”