Meglepetés Magazin – Az életmódunk „elrontotta” a légzésünket

Ha a „jó”, „megfelelő”, „egészséges” légzésre gondolunk, a legtöbbünknek az jut eszébe elsőre, hogy lélegezzünk mélyeket, hogy minél több oxigénhez jusson a szervezetünk. Pedig paradox módon éppen akkor kapnak több oxigént a sejtjeink, ha kevesebb levegőt veszünk, és a néha eszünkbe jutó sóhajtozás helyett sokkal fontosabb lenne egy állandó tudatosságot elsajátítani a légzésünkkel kapcsolatban. De miért ne lenne jó az, ahogyan magunktól lélegzünk? Miért kellene megtanulni? Varga-Szilágyi Gyula, a Buteyko Légzés Központ alapítója magyarázza el. „Táplálkozni is mindenki »tud«, mégis lehet jól és rosszul csinálni. Így van ez a légzéssel is. Szerintem ma tízből kilenc embernek nem megfelelő a légzése. Ahhoz, hogy megértsük ennek okait, fontos tudni, hogy emberi szervezettől idegen az az életmód, amit a mai kor rákényszerít. 150 éve még az emberek maguk termelték meg a betevőjüket, sokkal többet mozogtak, hűvösebb környezetben éltek, kevesebb és egészségesebb ételt fogyasztottak, és jóval kevesebb volt az életükben a stressz is. Bármilyen alkalmazkodó is az emberi faj,  ilyen sok változást ilyen rövid idő alatt lehetetlen káros következmények nélkül lekövetni. Nem gondolnánk, de ezek a változások – a stressz, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás – a legtöbbet a légzésünknek ártottak.”

SZAKÉRTŐ: VARGA-SZILÁGYI GYULA A BUTEYKO LÉGZÉS KÖZPONT ALAPÍTÓJA

De hogyan „romolhat el” egy ilyen alapvető életfunkció, mint a légzés? „A megváltozott életmódunk okolható azért, hogy sokkal több levegőt lélegzünk be és ki minden percben, mint a megelőző korok emberei – magyarázza Varga-Szilágyi Gyula. – Prof. dr. Konstantin Pavlovich Buteyko, a Buteyko-módszer megalkotója szerint a legtöbb civilizációs betegség kialakulásában szerepet játszik az állandó túllégzés, más néven hiperventiláció és az emiatt fellépő krónikus oxigénhiány. Allergiát, asztmát, COPD-t, szívbetegséget, magas vérnyomást, fejfájást, pánikbetegséget, apnoét, horkolást, ekcémát, de még túlsúlyt is okozhat a hibás légzés. Az olyan tünetek, mint a köhögés, fulladás,  nehézlégzés, orrdugulás, alacsony terhelhetőség, alvási problémák szintén a túllégzés miatt alakulnak ki, és a normál légzés visszaállításával látványosan csökkenhetnek.”

„A széndioxidról sokan azt hiszik, hogy fölösleges mellékterméke az anyagcserének, és egyáltalán nincs rá szüksége a szervezetnek. Ennek épp az ellenkezője igaz, széndioxid nélkül ugyanúgy néhány percen belül meghalnánk, mint oxigén nélkül! Egy egészséges ember percenként 4-6 liter levegőt cserél a tüdejében, nyugalmi állapotban. Ha ennél többet, akkor beszélünk túllégzésről vagy hiperventilációról. Ilyenkor túl sok széndioxidot lélegzünk ki, azaz kevesebb marad a tüdőben, a vérben és a sejtekben, ami súlyos következményekkel jár. Felborulhat a vér és a sejtek pH-egyensúlya, ami zavart okoz az enzimek, vitaminok működésében, és anyagcsere-problémákat idéz elő. Görcsöt vált ki a szervezet simaizomzatában, így a tüdő hörgőinek simaizmaiban, az erek falának simaizmaiban, a szívben, a belekben, az epevezetékben és más szervekben, ami lerontja azok működését. Ha csökken a vér széndioxid-tartalma, az oxigén nehezebben jut be a sejtekbe, az agyba, a szívbe és más szervekbe. Vagyis hiába intenzívebb a légzés, mégis kevesebb oxigént kapnak a sejtek. Ez az agyi oxigénhiány azt a téves érzetet kelti, hogy levegőhiány áll fenn, ezért ösztönzi a légzőközpontot, amitől még inkább fokozódik a légzés, és ezzel bezárult az ördögi kör, a túllégzés öngerjesztővé válik.”

Ezek a tünetek mind arra utalhatnak, hogy a légzésünk nem megfelelő, túllégzünk: sóhajtozás, horkolás, ásítozás, éjszakai légzéskimaradás, hangos légzés, szájon át légzés, ziháló, lihegő légzés, gyakori mély levegővétel. „Buteyko professzor rejtett hiperventilációnak nevezte ezt az alattomos jelenséget, mert az emberek nincsenek tudatában, hogy a normálisnál több levegőt cserélnek a tüdejükben – figyelmeztet a szakértő. – Ahelyett azonban, hogy a több, mélyebb, intenzívebb légzésre törekednénk, a Buteyko-módszer más megoldást javasol: az akaratlagos légzéscsökkentést, amivel fokozatosan, napról-napra, hétről-hétre visszaszoktathatjuk a szervezetünket a normális levegőmennyiségre. A gyakorlatok során a légzőizmok ellazításával csökkentjük a légzés mennyiségét, amplitúdóját, így újrakalibráljuk a légzőközpontunkat.” A módszert minden pszichikailag egészséges felnőtt és iskolás gyermek elsajátíthatja, de csakis szakértő segítségével. „Helytelenül alkalmazva ugyanis a gyakorlatok túlzottan megterhelhetik a keringést, a szívet, a vesét, megemelhetik a vérnyomást, lecsökkenthetik a vércukorszintet” – figyelmeztet Varga-Szilágyi Gyula.

A légzés módszeres megváltoztatása nagy feladat, de kicsiben otthon is elkezdhetjük visszaszoktatni magunkat a helyes légzésre – ennek a legfontosabb eszköze pedig az orrlégzés. „Kezdetnek azt javaslom, hogy szájon ne engedjünk meg magunknak egyetlen levegővételt sem. A belégzés és a kilégzés is mindig orron keresztül történjen, méghozzá úgy, hogy az külső szemlélő által észrevehetetlen legyen, ne legyen látható, ne legyen hallható. Már ezzel is sokat tehetünk az egészségünkért.”

Milyen pozitív hatásokra számíthatunk, ha sikerül „újratanulnunk” a normál optimális légzést?
✔ Enyhülnek az olyan tünetek, mint a köhögés, fulladás, nehézlégzés, orrdugulás.
✔ Javul a koncentráció.
✔ Nő belső nyugalom, kevésbé érezzük a stressz negatív hatásait.
✔ Nyugodtabbá, pihentetőbbé, mélyebbé válik az alvás.
✔ Javul az energiaszint, a munkabírás és a fizikai terhelhetőség.
✔ Az önbizalom, életkedv terén is javulás várható.