Mi a Buteyko módszer?

A Buteyko módszer lényege a Túllégzés Akaratlagos Megszüntetése (TAM módszer). Ez egy olyan eljárás, amelynek célja a túllégzés (rejtett hiperventiláció) mérséklése majd megszüntetése és ezáltal a szervezet gázcsere-egyensúlyának az oxigén hasznosulásának javítása.

A módszer alapja az a megfigyelés, hogy a modern életmód (stressz, mozgáshiány, helytelen táplálkozás) miatt nagyon sok ember a szükségesnél több levegőt vesz, ami csökkenti a szervezet szén-dioxid szintjét, és ezáltal rontja az oxigén leadását a sejtek felé (Bohr-hatás).

A Buteyko módszer gyakorlatai a légzés finom csökkentésére és normalizálására irányulnak. A cél a légzés szabályozásának újratanítása, hogy a szervezet jobban tolerálja a magasabb szén-dioxid szintet, és ennek következtében csökkenjen a percenként a tüdőben cserélt levegő mennyisége.

A módszert világszerte alkalmazzák különböző légzőszervi és egyéb panaszok kiegészítő kezelésére, különösen olyan esetekben, ahol a túllégzés szerepet játszhat a tünetek fennmaradásában.

Hogyan hat a túllégzés a szervezetre?
– Csökken a szén-dioxid szint

A túllégzés (hiperventiláció) során a szervezet a szükségesnél több levegőt cserél a tüdőben. Ennek hatására csökken a tüdő és a vér szén-dioxid szintje, ami több alapvető élettani folyamatot befolyásol:

  1. Felborul a sav-bázis (pH) egyensúly
    Ez zavart okoz az enzimek és a vitaminok működésében, ami különféle anyagcsere problémákat idéz elő.
  2. Fokozódik a simaizmok összehúzódása.
    A széndioxidhiánytól összehúzódnak a szervezet simaizmai. Ezek megtalálhatók a tüdő hörgőiben, az erek falában, a szívben a koszorúerekben, a belekben, az epevezetékben és más szervekben amelyeknek így leromlik a működése. A hörgők összehúzódása nehézlégzést, köhögést, asztmarohamot, az erek összehúzódása pedig magas vérnyomást, hosszú távon pedig a szív túlterhelését eredményezi.
  3. Romlik az oxigén leadása a sejtek felé (Bohr-hatás)
    Ha csökken a vér széndioxid tartalma, az oxigén erősebben kötődik a hemoglobinhoz, nehezebben válik le róla és nehezebben jut el az agysejtekbe, a szívbe, a vesébe és más szervekbe. Más szóval: a túllégzés következtében leromlik a szövetek oxigénellátása. Ez a törvény egy dán tudós révén vált ismertté az egész világon, Bohr-hatás néven.
  4. Öngerjesztő folyamat alakul ki
    A hiperventiláció által kiváltott agyi oxigénhiány (hypoxia) azt a téves érzetet kelti, hogy levegőhiány áll fenn, ezért ösztönzi a légzőközpontot, amitől még inkább fokozódik a légzés és ezzel bezárult az ördögi kör, a túllégzés önfenntartóvá, sőt, öngerjesztővé válik.

Buteyko professzor szerint a legtöbb civilizációs betegség kialakulásában játszik szerepet a túllégzés, más néven hiperventiláció.