A Buteyko-módszer elméleti háttere
Az életfunkciók helyes működésének ellenőrzéséhez, a diagnózis felállításához az orvosok leggyakrabban a testhőmérsékletet, vérnyomást, pulzust, vér-, vizelet összetételét, a tüdő és a szív hangját vizsgálják.
A légzés intenzitását, a percenkénti légzésszámot vagy a percenként beszívott levegő mennyiségét szinte soha nem mérik. Pedig ezeknek is van normális és kóros értéke.
Az egészséges légzés enyhe hullámformával írható le és 8-10 levegővételt jelent percenként. Ezeknek a levegővételeknek orron keresztül kell történniük úgy, hogy nem a mellkas mozog, hanem a rekeszizom. Egy egészségesen lélegző ember 4-6 liternyi levegőt vesz percenként.
Mi az, ami levegővételre késztet minket?
Agyunkban van egy érzékelő, amely méri a vérünk széndioxid szintjét. Amint ez a szint elér egy bizonyos értéket agyunk légzőközpontja parancsot ad a rekeszizmunknak a kitágulásra és összehúzódásra.
A széndioxid a mozgás és az anyagcsere melléktermékeként keletkezik testünkben és főként tüdőnkben tárolódik. Ha szájon keresztül lélegzünk, csökken a vérünk széndioxid szintje és ha huzamosan így lélegzünk, akkor egy idő után agyunk ezt az új, csökkentett értéket tekinti normálisnak és kevesebb levegővel már nem éri be. Így kialakul az állandó „túllégzés” vagy hiperventilláció.A percenként vett levegő mennyisége a normális 4-6 literről megemelkedhet akár 10-20 literre is. Amikor ez bekövetkezik, vérünk és testünk kémiai egyensúlya felborul, és testünk működése egyre inkább el fog térni az optimálistól. Ez számos krónikus betegség kialakulásához vezethet, úgymint: asztma, magas vérnyomás, allergia, orrpolip, éjszakai légzéskimaradás stb.
Ha van elegendő széndioxid a vérünkben, akkor a szervezet pontosan be tudja állítani a vér helyes pH értékét, mert a szénsavat könnyen felépíti és lebontja, ha szükséges. Széndioxid hiányában a vér lúgosabbá válik, ennek ellensúlyozására a szervezet – szénsav híján – egyéb savakat, például tejsavat kezd termelni, amiket már nem tud olyan könnyen lebontani és így a vér elsavasodik. A tejsavtól ráadásul gyengül az immunrendszer, növekszik az allergiára való hajlam, fáradékonyság lép fel, mindez tovább rontja az asztmás beteg állapotát és tovább fokozza a túllégzést.
Ha kevés a széndioxid, fokozódik a hisztamin- és csökken a cortisol hormon termelődés, ez pedig kedvez a gyulladások és az allergia kialakulásának.
Az abnormális légzés tünetei:
- Sóhajtozás
- Horkolás
- Ásítás
- Éjszakai légzéskimaradás
- Hangos légzés
- Szájon át légzés
- Mellkasi légzés
- Ziháló, lihegő légzés
- Gyakori mély levegővétel
- Megszólalás előtti levegővétel szájon át
Milyen hatással van mindez ránk
A széndioxid a test számos életfunkciójának vezérléséért felelős:
- Kiváltja a légzést
- Megelőzi a görcsöt a simaizom rendszerben (légzés, emésztés, keringés)
- Lehetővé teszi, hogy a vérben szállított oxigén eljusson a sejtekhez
- Segít fenntartani a szervezet helyes kémhatását
- Csökkenti a gyulladások és az allergia kialakulásának lehetőségét
Ha a széndioxid szint lecsökken, az az alábbi problémákhoz vezethet:
• A légzés helytelenné válik és bekövetkezhet a túllégzés (hiperventiláció)
• Elegendő széndioxid hiányában a vegetatív idegrendszer görcsmegelőző rendszere kikapcsol, ami miatt kialakulhat: asztma roham, arcüreg-, orrmelléküreg-gyulladás és más felső légúti probléma, emésztési rendellenességek, reflux, bél problémák, keringési problémák, magas vérnyomás. A hólyag görcsei nyugtalan alváshoz és gyakori vizeléshez vezethet.
• Kevesebb oxigént tudnak leadni a vörösvértestek, ha a széndioxid szint leesik (Bohr hatás) és a sejtek regenerációja, vitalizációja leromlik. Ez fáradékonyságot, alvászavart, ekcémát és egyéb bőrbetegséget eredményezhet.
• Amint a vér kémiai egyensúlya felborul, az agy megteszi a korrekcióhoz szükséges lépéseket, és hogy növelje a széndioxid szintet, leállítja a légzést. Ilyenkor következik be az éjszakai légzéskimaradás (alvási apnoe).
A probléma
Ha helytelenül, túl sokat – túl szaporán és túl mélyen – lélegzünk, az a következő problémákat okozza:
- Annyira lecsökken a széndioxid szintünk, hogy ez a simaizom rendszer görcséhez vezet.
- Az alacsony széndioxid szintünk miatt a vérünkben szállított oxigén nem jut el teljes hatékonysággal a sejtjeinkhez.
- Szintén az alacsony széndioxid szintünk következtében felborul a vérünk helyes kémhatása (elsavasodik).
Mindezek hatására kialakul a szájon keresztüli légzés, a horkolás, a rossz testtartás, az ételek és italok iránti túlérzékenység (allergia), stressz.
A fentiek mind folyamatosan azt az üzenetet küldik agyunknak, hogy a széndioxid szintünk alacsonyabb a normálisnál. Ha ez tartósan történik, akkor agyunk úgy gondolja, hogy ez egy állandósult állapot és ennek megfelelően átállítja légzési szokásunkat. Ez pedig megakadályozza, hogy a problémák megszűnjenek.
A megoldás
Tanuljon meg újra az orrán keresztül lélegezni, mert a szájon át légzés nem normális és egészségtelen.
Tanulja meg visszaállítani légzésének ritmusát a normálisra – ez 8-10 légzés percenkét – úgy, hogy közben a belélegzett levegő mennyisége 4-6 liter legyen percenként.
Tanulja meg, hogyan emelheti széndioxid szintjét azért, hogy elkezdhessen fordított üzeneteket küldeni agyának, így az, érzékelve a változást, vissza fogja állítani légzését a helyes arányra.
Mindezt megteheti egyszerű légző gyakorlatok segítségével, amelyeket naponta végez mindaddig, amíg visszaáll a normális légzése