Újságcikkek

/Újságcikkek
Újságcikkek 2017-10-10T21:37:49+00:00

Természetgyógyász Magazin – Légzésterápia

Buteyko-féle légzés asztma, szénanátha és orrdugulás ellen

A Buteyko-féle légzéstechnika egyszerű, ugyanakkor rendkívül hatásos önkezelő módszer azoknak, akiknek légzésével baj van. Különösen hasznos asztma, orrdugulás, légszomj, idült hörghurut vagy állandó megfázás esetében. De az állandó fáradtság, a fejfájás és a félelem leküzdésében is sokat segíthet.

Már gyermekkorunkban arra szoktattak bennünket, hogy lélegezzünk mélyen, erősen, hogy testünk minden sejtjéhez eljusson az életfontosságú oxigén. Azt tanultuk, hogy az intenzív légzés megszabadítja szervezetünket a szén-dioxidtól és más mérgező anyagoktól, és ha kétszer annyit lélegzünk, kétszer annyi káros anyagtól szabadulunk. Ennek következtében tudatunkban azt raktároztuk el, hogy nem lélegzünk eleget. Azonban egy új légzéstechnika, nevezetesen a Buteyko-módszer éppen ennek ellenkezőjét bizonyította: sok civilizációs betegség fokozott levegőcserével jár együtt és akkor javul, ha kevesebbet lélegzünk. Különösen azok az emberek profitálnak a kevesebb légzésből, akiknek az orrával vagy a tüdejével van probléma.

Prof. dr. Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor az ötvenes években fejlesztette ki teóriáját, miszerint a kevesebb légzés több oxigénhez juttatja a szervezetet. A haldoklók légzésével foglalkozó kutatásai során megfigyelte, hogy az ember annál intenzívebben lélegzik, minél közelebb áll a halálhoz. Ez a megfigyelés szöget ütött a fejébe, és arra gondolt, talán az alacsonyabb szintű gázcserének több köze lehet az egészséghez. Először saját magán kísérletezett, megfigyelve, mi történik, ha csökkenti légzése mélységét bizonyos gyakorlatokkal. Legnagyobb meglepetésére normalizálódott magas vérnyomása. Erre kipróbált módszerének továbbfejlesztésén kezdett dolgozni, és a legkülönfélébb betegségekben szenvedő pácienseinél ért el vele eredményt. Az asztmásoknál megfigyelte, hogy annál ritkábban jelentkezik náluk roham, minél kevesebbet lélegeznek.

Nálunk kevesen ismerik a Buteyko-módszert. Pedig asztmára és az orrdugulással járó betegségekre tett hatása csodálatos

A Buteyko-módszer nagyon egyszerű. A gyakorlatok célja, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be és kevesebb szén-dioxidot lélegezzünk ki. Ez viszonylag könnyen megvalósítható, például azzal, hogy hosszabb szüneteket tartunk két légzés között. A mély belégzést és a tüdő felfújását ellazult rekeszizomlégzés váltja fel. De ugyan mi lehet a jelenség magyarázata? Miért lennénk egészségesebbek azáltal, hogy kevesebbet lélegzünk?

A szén-dioxid (CO 2 ) a légzés során keletkező “hulladék”, azonban sok anyag bioszintéziséhez, illetve az önszabályozó folyamat szempontjából nélkülözhetetlen fontosságú. Ezért meghatározott oxigén-szén-dioxid aránynak kell fennállnia testünkben. Ha túl sok az oxigén és kevés a szén-dioxid, hiperventilációról beszélünk.

A mély légzéssel kiváltott CO 2 -hiány hatására megváltozik szervezetünk sav-bázis egyensúlya, a pH-érték a normális szint fölé emelkedik. A szakember ilyenkor “reszpiratorikus alkalózisról” beszél. Ilyen körülmények között például a vörösvértestek nem képesek megfelelő mennyiségű oxigént leadni a sejteknek, amelyek arra kényszerülnek, hogy erjedéses folyamat révén nyerjenek energiát. E folyamat mellékterméke a tejsav. Ez ugyanakkor elsavasítja a sejteket – kialakul az ördögi kör.

A vörösvértestek korong alakú sejtek, amelyek hemoglobint tartalmaznak és életfontosságú oxigént szállítanak

CO 2 -hiány hatására a hörgők és a véredények falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódhatnak, ez tovább rontja a vérkeringést. A következmény: hideg végtagok, fejfájás, idegesség, szédülés. A meggyorsult légzés további szimptómái között gyakran előfordul a mellkasi szorítás, a fáradtság, a koncentrációzavar, ingerlékenység, félénkség vagy a depreszsziós viselkedésminták.

Ráadásul kedvezőtlen anyagcsere-reakciók is felléphetnek, mint például a vérben az elektrolitok arányának eltolódása. Ez leginkább a kalciumot érinti, ami hatással van az izmok ingerelhetőségére, ami izomgörcsöket, végtagbizsergést vagy remegést idézhet elő. A CO 2 -hiány elleni védekezés céljából testünk összeszűkíti a hörgőket, megduzzadnak az orr és a tüdő nyálkahártyái, slejm termelődik. A Buteyko-féle modell szerint az olyan betegségek, amelyeknél nehezített a légzés, mint például a krónikus nátha, az orrpolipok, az idült melléküreg-gyulladás, gyakran nem is valódi betegség, csupán a test védekezése a forszírozott légzés és az amiatt fellépő CO 2 -hiány ellen. Mindezt megerősítette a tény, hogy a panaszok egy csapásra javultak, ha a páciensek felhagytak a hiperventilációval és visszatértek a normális légzéshez. Buteyko véleménye szerint a CO 2 -szint emelkedése hozzájárul a gyógyuláshoz. Ezt azóta számos tudományos vizsgálat, kutatás eredménye igazolta. Mindez azt jelenti tehát, hogy ha légzési problémáink vannak, “felületesen” lélegezzünk?

A köznapi nyelvhasználat szerint a “felületes” légzés kis mennyiségű levegő belégzését jelenti. Ezzel ellentétben a “mély” légzés során kitágítja az egész mellkast, és nagy mennyiségű levegő beszívásával jár együtt. Természetesen ez a fajta légzés is lehet jótékony hatású, hiszen masszírozza, stimulálja belső szerveinket, feltéve, hogy aktuális fizikai aktivitásunk valóban igényli a fokozott belégzést, a nagyobb mennyiségű oxigént.

A gyerekek gyakran szájon keresztül lélegeznek. Az orron keresztül történő lélegzés hosszú folyamat, amihez türelemre van szükség. A kicsiknél jó módszer, hogy játszás közben vékony ostyát vesznek a szájukba, ami összeragasztja a szájat, biztosítván az orrlégzést

A távol-keleti gyógyításban mást értenek mély légzés alatt. Azt a légzést, amikor a levegőt csak rekeszizmunk segítségével lélegezzük be, egészen “mélyen”, mintha a hasunkba szívnánk le a levegőt. Ez nem jár automatikusan sok levegő beszívásával. Itt a hosszú életet a minimális légzéssel azonosítják. Lao-ce szerint: “Az okos ember úgy lélegzik, mintha nem is lélegezne.” Ez egybevág Buteyko állításával, miszerint a nagy mennyiségű levegő ki- és belégzése egészségtelen, a “felületes”, kis mennyiségű, a valódi igénynek megfelelő levegő beszívása a helyes légzés.

A hiperventiláció okai és tünetei

A kutatók feltételezik, hogy a háziorvosi praxisokban megforduló páciensek fele, kétharmada CO 2 -hiányban szenved. Ők nem képesek ellazultan, csak rekeszizmuk segítségével lélegezni, ehhez szükségük van a mellkas felső részének izmaira is. És ennek a legtöbbjük nincs is tudatában.

A hiperventiláció leggyakoribb oka ma a mindig és mindenütt jelen lévő stressz. A stressz minden esetben harci vagy menekülési reakcióhoz kötődik, amely intenzívebbé teszi, “mélyíti” légzésünket, aminek hatására több CO2-ot lélegzünk ki.

Aki fél – pl. a repüléstől vagy vizsgától –, túl sok oxigént lélegzik be és túl sok szén-dioxidot fúj ki. Ennek sokszor pánikroham a következménye.

A hiperventiláció oka lehet azonban a sok beszéd a szájon keresztül zajló légzéssel, vagy a has behúzása hiúságból vagy a szűk ruhák miatt. Anyagcserezavarok is kiválthatják a hiperventilációt. Az anyagcsere elsavasodásának hatására intenzívebbé válik a légzés, hogy ezáltal a savbázis egyensúly helyreálljon. A rosszul beállított cukorbetegség, a hasmenés, a vese elégtelen működése és a kimerülés szintén okozhatja.

Mit mond a tudomány?

Buteyko módszere és elmélete a korabeli Szovjetunió orvosszakmai köreiben először nagy ellenállásba ütközött. A nyolcvanas években azonban a szovjet egészségügyi minisztérium hivatalos asztmaterápiás módszernek ismerte el. A módszernek az asztmára gyakorolt hatásáról eddig hét tanulmány született. Mindegyik kimutatta, hogy a gyakorlatok megkezdése után a betegek egyre kevesebb hörgőtágító gyógyszert igényeltek, sőt sokuknál egyáltalán nem volt szükség gyógyszerszedésre, és a dózist is jelentősen csökkenteni lehetett.

Más betegségekben nyugati országokból egyelőre csak néhány tapasztalati beszámoló áll rendelkezésre az érintettektől.

A helyes légzéstechnika

A légzőgyakorlatok célja, hogy hosszú távon átállítsa a légzést: csak annyi levegőt lélegezzünk be, amennyire fizikai terhelésünk alapján valóban szükségünk van. Ezáltal megnő a szén-dioxid mennyisége, aminek hatására kitágulnak a hörgők. Örvendetes mellékhatás: krónikus nátha esetén a duzzadt nyálkahártyák lelohadnak.

Trükk hiperventiláció esetére: egy kis papírzacskóból lélegezzünk, illetve ide is fújjuk ki a levegőt. Ennek hatására ismét emelkedik vérünkben a szén-dioxid szintje

A páciensek megtanulják, hogyan lazítsanak orrlégzés közben, hogyan vegyenek egyre kisebb, rövidebb lélegzetet, hogyan tartsanak egyre hosszabb szüneteket két légzés között. Sokuknak először hozzá kell szokniuk az eleinte jelentkező légszomjhoz, ami ilyenkor fellép. Aki azonban következetesen gyakorol, azt csakhamar sikerrel jutalmazza a módszer.

Az új légzésmódot naponta két-háromszor, alkalmanként 20-30-szor kell gyakorolni. Ha félünk vagy belső feszültség gyötör, izgatottak vagyunk, légzésünk szaporábbá válik. Például vizsga előtt, vagy ha félünk a repüléstől. Felületesen és gyorsan vesszük a levegőt. Ezt hiperventilációnak nevezik. Extrém esetben a CO 2 -szint annyira csökkenhet, hogy a fejünkben ürességérzet, szédülés, a kezek görcse vagy akár ájulás is felléphet. Ha ezt szeretnénk elkerülni, csak elegendő CO 2 -ról kell gondoskodni. Erre jó lehetőség, hogy az érintett egy papírzacskóba fújja a levegőt és innen is szívja be. A kilélegzett levegő nagy része szén-dioxidból áll, így ismét nagyobb mennyiséget vehetünk magunkhoz belőle.

– tamás –
Természetgyógyász Magazin XIV. évfolyam 12. szám

Bors Extra – Gyógyulás “gyógyíthatatlan” betegségekből

Gyógyulás „gyógyíthatatlan” betegségekből – Buteyko légzéssel

Tíz emberből kilenc helytelenül lélegzik anélkül, hogy tudna róla.

– Nem is gondolnánk, hogy az asztmát, allergiát egyszerű túllégzés okozza. Az orrunk helyett a szánkon veszünk levegőt és sokkal gyakrabban, mint kellene. Emiatt beszűkülnek a légutak és az erek, ami köhögést, fulladást, orrdugulást és magasvérnyomást okoz. Dr. Buteyko módszerével ezek a panaszok megszűnnek– állítja Varga-Szilágyi Gyula Buteyko terapeuta.

Kemenes Szabolcs profi foci kapus, a Sport TV szakértőjének életében is jelentős változást hozott a Buteyko légzéstanfolyam.

– Elég régóta küzdöttem asztmás nehézlégzéssel, ami egy élsportolónak nem éppen előnyös – mondta Szabolcs. – A feleségem már három évvel ezelőtt ajánlotta a Buteyko módszert azzal, hogy egy barátnőjének teljesen elmúltak a panaszai. A Buteyko tanfolyamon tíz éves kisfiútól a nyolcvan éves nagypapáig minden korosztállyal találkoztam. Egy tizenkét éves kislány első nap még megállás nélkül köhögött. Három vasárnap vettünk részt a tanfolyamon, és már a másodikon látványos volt a javulás. Ma már el merek indulni otthonról mindenféle légzéskönnyítő nélkül – mosolyog a sportoló.

Bors Extra
2017. szeptember

Kiskegyed Fitt Magazin – Ne vegyen nagy levegőt!

Ugrás a KISKEGYED FITT Magazin 2011. 1. számában megjelent cikkéreAsztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko légzéstechnika. A módszer lényege: lélegezz kevesebbet! Az asztmások a normálisnál sokkal többet lélegeznek. Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Ez csökkenti a tüdő széndioxid szintjét, ami pedig a légutak további összehúzódásához vezet.

A hörgőtágító gyógyszerek a légzés fokozódását segítik elő, amivel hosszú távon egyre súlyosbítják az asztmát. A nyugati világnak ez nagyon gyakori betegsége a stresszes életmódon kívül annak is köszönhető, hogy arra tanítanak: lélegezzünk mélyen, hogy minél több oxigén jusson el a sejtjeinkbe. Azt sulykolták belénk: felszínesen lélegzünk, minél mélyebben és alaposabban kell kiszellőztetnünk a tüdőnket. Egy ukrán orvosprofesszor, K. Butejko szerint viszont ennek épp az ellenkezője igaz. Bebizonyította, hogy sok civilizációs betegség a fokozott levegővétel miatt alakul ki, és épp akkor javul, ha kevesebbet lélegzünk. A széndioxid nem csupán elhasznált gáz, bizonyos mennyiségűre szüksége van a szervezetnek. A túllégzés, azaz hiperventilláció jelentős CO2 veszteséghez vezet, ami sok problémát okoz. Összeszűkülnek a hörgők, ez történik asztmarohamnál. Ettől van a betegnek légszomja, így próbálja megakadályozni a szervezet, hogy még több széndioxid ürüljön.
– Kivétel nélkül minden betegnek javult az állapota, aki elsajátította a Buteyko-módszert – mondja Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta, aki korábban maga is asztmától szenvedett. – Volt, aki a napi 12 gyógyszeradagját 2-re tudta csökkenteni, sokaknál teljesen megszűntek, másoknál 70-80%-kal csökkentek a panaszok. Ez a légzéstechnika látványra olyan, mintha nem is lélegeznénk, csendesen, szinte láthatatlanul vesszük a levegőt. A légzéscsökkenés hatására megemelkedik a szervezetben a széndioxid szintje, ami segít, hogy minél több oxigénmolekula szabaduljon fel a vérben lévő hemoglobinból. Tehát jobb lesz a szervezet oxigénhasznosítása, ha csökkentjük a légzésünket. Ez paradoxonnak hangzik, mert mindig azt hallottuk, hogy vegyünk nagy levegőt, mert attól több oxigén jut a szervezetbe. A széndioxidra, erre az alapvegyület azonban szükség van, több folyamatban is. Görcsoldó hatása van a simaizmokra, márpedig a hörgők falát simaizmok borítják. Ezért javul azonnal az asztmások állapota, mert, ha óvatosan veszik a levegőt, azonnal kinyílnak a légutak. Ha jobb lesz az oxigénellátás, minden belső folyamat javul: a keringés, az anyagcsere, a vérnyomás, jobb lesz a terhelhetőség, a szervezet pH értéke.

A tudományos háttér
Agyunk érzékeli, hogy mennyi a vérben a CO2 mennyisége. Amint ez elér egy bizonyos szintet, a légzőközpont parancsot ad a rekeszizomnak a kitágulásra. Ez a légzés. Ha szájon át légzünk, csökken a vérben a széndioxid. Ha huzamosan így lélegzünk, agyunk ezt a kisebb mennyiséget tekinti normálisnak, és egyre több levegőt követel. Kialakul a hiperventilláció. Ennek során felborul testünk kémiai egyensúlya, ami számos krónikus betegséghez vezethet. A szervezet túl sok tejsavat termel, ami nemcsak fáradékonyságot okoz, de gyengül tőle az immunrendszer is. Csökken a kortizol és nő a hisztamin termelődése, ez allergiás megbetegedésekhez, gyulladásokhoz vezet.

Gyógyult betegek mondják

Tálos Andrásné: A pánikbeteget ha stressz éri, elkezd túllélegezni. Itt megtanultam, hogyan kell megelőzni a rohamot. Ajánlanám sorstársamnak, ne mindjárt a gyógyszerekhez meneküljön, próbálja megtanulni a Buteyko légzésmódszert.

Nemes Aladárné: Annyira beteg voltam, hogy élni se volt kedvem. A Buteyko légzéstechnikával a vérnyomásom normalizálódott, 12 kilót fogtam, se influenzám, se megfázásom nem volt 2 éve, a fejem se fájt.

Dr. Kardos Ferenc: Az asztmám 3 hónap alatt annyira rendbe jött, hogy a napi 6 szteroidos gyógyszert le tudtam csökkenteni egyre, semmilyen tünetem nincs.

Nők Lapja – A légzésterápia segít gyógyítani az asztmát is!

Azt gondolnánk, a légzés ösztönös, tehát nem lehet rosszul művelni. Pedig lehet, és ez akár betegségeket is okozhat. Másfelől helyes légzéssel segíthetünk is magunkon. A légzésmód változtatásával-visszatartásával, sebességének, intenzitásának variálásával csodákat lehet művelni a testtel és a lélekkel.

A légzés, az oxigéncsere az élet feltétele. Nem mindegy, milyen levegőt szívunk be, milyen a légzésszámunk, a légvételünk mélysége, ha egészségesek akarunk maradni. A természetgyó-gyászok, orvosok által alkalmazott légzésterápiák megelőzést és gyógyítást is szolgálhatnak.

A „túllégzés” beteggé tesz?

-Ötször operáltak orrpolip miatt, harmincévesen asztmás lettem. Az orvosaim azt mondták, a betegséggel, gyógyszerekkel együtt kell élni- emlékszik vissza  Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta.- Aztán rábukkantam a Buteyko –módszerre. Elmentem Írországba, majd Oroszországba, és megtanultam ezt a légzéstechnikát. Hamarosan tünetmentes lettem – mondja a szakember, aki Moszkvában, a Buteyko-klinikán szerzett terapeuta képesítést.

A „Buteyko-filozófia” szerint a szájon át történő gyakori légvétel „túllégzéshez” vezet, és ettől a szervezetben lecsökken a szén-dioxidszint. Egy idő után az agy ezt a csökkent értéket tekinti normálisnak, tehát állandósul a túllégzés. A percenként beszívott levegő mennyisége megemelkedik, felborul a szervezet biokémiai egyensúlya, és ez olyan krónikus betegségek kialakulásához vezethet, mint az asztma, a magas vérnyomás, az allergia, az éjszakai légzéskimaradás. Fáradékonyság lép fel, ami fokozza a túllégzést. A gyógyító légzéstechnika lényege, hogy különféle gyakorlatokkal azt próbálják elérni, hogy lecsökkenjen a beteg légzésszáma. Nem elsősorban arról van szó, hogy lassabban kell lélegezni, hanem arról, hogy kisebb levegőket vegyünk, és ne kapkodva, hanem egyenletesen. Ennek eléréséhez különféle ellazulási technikákat, személyre szabott gyakorlatokat alkalmaznak, ülve vagy mozgás közben. A Buteyko-módszert több mint százféle betegség gyógyítására használják és a gyógyító légzéstechnika elsajátításával, gyakorlásával sokan tünetmentessé válhatnak.

Teszt kezdőknek

A Buteyko-módszer szerint a kontrollszünettel mérhető, hogy egészséges a légzésünk vagy sem.
Egy normál kilégzés után fogjuk be az orrunkat, és számoljuk meg, hány másodperc telik el a légszomj első jeléig. Az egészséges embernek 40 másodperc vagy annál is több  a kontrollszünete, az asztmásoké 5 és 15 másodperc között van.

Tanácsok

  • Gyermekét szoktassa le arról, hogy szájon át lélegezzen. Ha nem megy, keresse föl a fül-orr-gégészetet!
  • Feszültség esetén ne nagy lélegzeteteket vegyünk, hanem igyekezzünk a légzésünket lenyugtatni. A légzés lecsillapítása kiválóan oldja a stresszt.

Az abnormális légzés tünetei:
Sóhajtozás, horkolás, gyakori ásítás, éjszakai légzéskimaradás, hangos, szájon át történő, mellkasi, illetve ziháló légzés, gyakori mély levegővétel, megszólalás előtti levegővétel szájon át.

Magyar Hírlap – Forradalmian új módszert leltek az asztma ellen

Szinte minden betegség gyógyulásában jelentős szerepet játszik, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson el a sejtekhez.

Sokkal könnyebben veszi fel ugyanis a harcot a kórokozókkal egy olyan szervezet, amelynek megfelelő az oxigénellátása. Erre a felismerésre épít a Konstantin Buteyko által elsősorban az asztma gyógyítása érdekében kidolgozott módszer. Az orosz kutató rájött arra, hogy az asztma – és még sok más betegség – az úgynevezett tartós hiperventilláció következtében alakul ki. „Míg más eljárások a tüneteket próbálják meg csökkenteni, Buteyko módszere a betegségek kiváltó okát, vagyis a túllégzést szünteti meg” – mondta lapunknak Varga-Szilágyi Gyula, a magyar Buteyko Légzésközpont alapítója.

Kifejtette, a lényeg a légzés, pontosabban a percenként be- és kilélegzett levegő mennyiségének csökkentése. Ez kétféle módon érhető el: vagy kisebb levegőt veszünk, vagy ritkábban, lassabban lélegzünk. Az ideális persze a kettő ötvözete. „A módszer azon a megdöbbentő paradoxonon alapszik, hogy minél kevesebb levegőt lélegzünk, annál több oxigént kapnak a sejtjeink. Általában nem az a probléma, hogy nincs elég oxigén a vérünkben, hanem az, hogy megfelelő mennyiségű szén-dioxid hiányában ez az oxigén nem tud hasznosulni, és nem jut el a rendeltetési helyére, a sejtekhez, szövetekhez. A jobb oxigénellátás hatására pedig szervezetünk átkapcsol egy egészségesebb üzemmódra, javul a keringésünk, az anyagcserénk, egészségesebbek, ellenállóbbak leszünk, szinte minden betegséget könnyebben legyőzünk” – hangsúlyozta Varga-Szilágyi Gyula.

Az eljárás, bár elsősorban asztmásoknak javallott, allergia, szénanátha, orrdugulás, apnoe, magas vérnyomás, fejfájás, migrén, szorongás, pánikbetegség, ekcéma vagy akár elhízás esetén is pozitív hatást eredményezhet. Ráadásul elsajátítása és alkalmazása különböző krónikus betegségek megelőzésére is alkalmas. Varga-Szilágyi Gyula mindehhez hozzátette: „Mi nem gyógyítunk, csak megtanítunk egy módszert, amely mindenkinél működik, és amellyel mindenki meg tudja gyógyítani saját magát.”

– KD

Blikk Nők – Visszakapta szeretett munkáját

„Amióta helyesen lélegzem, mintha újjászülettem volna!”

Tizenhat évvel ezelőtt lettem asztmás, allergiás, többször műtöttek orrpolippal és három alkalommal találtak nálam melanomát, ami a bőrrák legveszélyesebb formája- meséli Karlik Imréné, Anni.- Kis túlzással állandóan beteg voltam. Óvónőként minden fertőzést elkaptam a gyerekektől. Télen hetekig feküdtem influenzásan, éa szinte havonta küszködtem tüdőgyulladással. Volt olyan időszak, amikor az orrcseppel együtt naponta 40 adag gyógyszert szedtem… A sok betegeskedés és hiányzás miatt végül elbocsátottak a munkahelyemről. Ráadásul a gyógyszerek mellékhatásaként rettenetesen meghíztam, ami nagyon zavart.

Amikor aztán tavaly júniusban kórházba kerültem, derült égből villámcsapásként ért a diagnózis: COPD-s (krónikus, légúti szűkülettel járó tüdőbetegség- a szerk.) vagyok. Az orvosok azt javasolták, hogy addig szánjam rá magam a már régóta fennálló nőgyógyászati problémám megoperálására, amíg a tüdőm bírna egy ilyen beavatkozást. Megijedtem és elkeseredtem. Ekkor hallottam először a Buteyko-légzésterápiáról egy televíziós riportban.

Rögtön felvettem a kapcsolatot a módszer hazai meghonosítójával, és Varga-Szilágyi Gyula tanácsait követve kipróbáltam a légzőgyakorlatokat. Magam is alig hittem el, de másfél nap után megszűnt a köhögésem, három nap elteltével pedig a fulladásom! Ezután elvégeztem a légzéstanfolyamot, és ennek következtében gyökeresen megváltozott az életem.

A légzéstechnikák elsajátítása sok gyakorlást, kitartást és önfegyelmet kíván, mert nem könnyű felhagyni a régóta berögződött, helytelen légzési szokásokkal. Ma már tudatosan odafigyelek rá, hogy csak az orromon át vegyem a levegőt, és maradéktalanul betartom az alvással kapcsolatos szabályokatt is. Az elmúlt években kipróbáltam jó pár természetgyó-gyászati módszert, de végleges megoldást a Buteyko-terápiával találtam: amióta helyesen lélegzem, mintha újjászülettem volna!

Újra szaladok a busz után, újra érzem az ízeket, az illatokat, nagymértékben nőtt a teherbírásom – sorolja Anni boldogan.- Már nem jelent gondot a fizikai terhelés, a családom csak ámul-bámul, mert el sem köhintem magam. A legutóbbi kontrollon az orvosom azt mondta, jól működik a tüdőm. Sőt, időközben az egykor sürgetőnek tartott nőgyógyászati problémám is rendbe jött. Tavaly szeptember óta gyakorlatilag nem szedek gyógyszert. A helyes légzésnek köszönhetően helyreállt a testsúlyom is, anélkül, hogy fogyókúráztam volna. Ismét dolgozom, és nagy örömömre az óvodában megint fogócskázom a gyerekekkel…

Blikk Nők Egészség

Blikk Nők – Lassan lélegezz, tovább élsz

Igaz történet.

A terapeuta szerint az, aki megismeri a dr. Buteyko-féle módszert, rögtön beleszeret.
Ezzel Benedek Rita is egyetért, aki több mint 40 évig tartó asztmájából gyógyult ki így.

Gimnazista voltam, amikor először jelentkeztek nálam a tünetek, később aztán egyre súlyosbodott az asztmám –meséli Rita.- Ahogy telt-múlt az idő, egyre erősebb gyógyszereken éltem. Több klinikai kezelésen is átestem, a tüdőm be volt csövezve. Mindeközben három alkalommal voltam rákos is… Amikor tavasszal elkezdtem a légzéstanfolyamot, már olyan rossz állapotba kerültem, hogy ötven métert sem voltam képes sétálni legalább egy pihenő nélkül.

A motiváció ereje

Ehhez képest néhány hónappal később Rita már egy több száz kilométeres zarándoklaton vett részt, konkrétan meg sem állt a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéig.

– A tanfolyam hatására fél év alatt annyit javult az állapotom, hogy simán legylogoltam a 710 kilométert – újságolja büszkén – Régi vágyam volt, hogy eljussak Csíksomlyóra, mert az őseim onnan származnak. A párom, aki korábban már megtette gyalog ezt az utat, elkezdett szervezni egy pünkösdi kirándulást, én pedig egyszer csak azt éreztem: vele kell tartanom.
Arról ábrándoztam, hogy kéz a kézben megyünk fel a csíksomlyói kegytemplomhoz…
– Nem sokkal azután, hogy megfogalmazódott bennem ez a gondolat, az interneten rátaláltam a Buteyko-féle légzéstanfolyamra. Az első perctől nagyon komolyan vettem a terápiát, naponta több órát gyakoroltam. A módszer lényege, hogy a helyes légzéstechnika alkalma-zásával csökkentsük a be- és kilégzett levegő mennyiségét. Az elején megszenvedtem a gyakorlatokkal, de erős volt bennem a motiváció. Az erdélyi zarándoklat hatalmas húzóerőt jelentett: tudtam, hogy ha most, 56 évesen nem vágok neki az útnak, akkor talán soha, mert nem biztos, hogy kapok még egy esélyt a sorstól. A képzés alatt mindvégig nálam volt a palackom, rajta a felirattal: „Csíksomlyó, megcsinálom!”

„Nincs lehetetlen!”

– Huszonkilenc nap alatt tettük meg az utat, húsz kilométert gyalogoltunk naponta. Mindvégig ügyeltem arra, hogy az orromon át vegyem a levegőt, a helyes légzéstechnika átsegített a nehézségeken. Mint ahogy azóta is – teszi hozzá – újabban naponta felmegyek busszal a Gellért-hegyre, és a lépcsőkön lefelé jövet végzem a légzőgyakorlatokat. A gyógyszereim egy részét ma is szedem, de inkább csak azért, mert ennyi év után még nem volt elég bátorságom ahhoz, hogy teljesen elhagyjam őket. Ám idén tavasszal szeretném végleg letenni a tablettákat.

– Az erdélyi út igazolta számomra, hogy nincs lehetetlen! Ha az ember vágyik a boldogságra, a sors „biztosítja” az ehhez szükséges eszközöket is. Én például rátaláltam a Buteyko-módszerre, amitől megváltozott az életem.

Nem a levegőbe beszél…

– Aki megismeri ezt a módszert, az biztosan beleszeret-vélekedik Varga-Szilágyi Gyula, a Buteyko-légzéstechnika hazai meghonosítója.
– Én közel húsz évig voltam asztmás. Az összes gyógyszert végigpróbáltam, ám hiába. Az orvosaim azt mondták, törődjek bele, hogy együtt kell élnem ezzel a problémával, nekem viszont eszem ágában sem volt belenyugodni a dologba. Dr. Konstantin Pavlovich Buteyko ukrán orvosprofesszor légzéstechnikájáról egy internetes cikkben olvastam először. Egy külföldi kurzuson sajátítottam el a módszert, és a tanfolyam elvégzése után fokozatosan megszűntek a panaszaim, sőt, másfél évre rá elhagyhattam a gyógyszereket is. Miután kigyógyultam az asztmából, úgy döntöttem, meghonosítom itthon ezt a zseniális terápiát – meséli a budapesti Buteyko Légzés Központ megalapítója.

Ha felborul az egyensúly

A terapeuta szerint a civilizációs betegségek többsége, így az asztma is a fokozott levegővétel, vagyis a túllégzés miatt alakul ki.

– Ha nagy mennyiségű levegőt szívunk be, akkor többet is fújunk ki. Ezáltal lecsökken a szervezet szén-dioxid-szintje, ami azért baj, mert a számos élettani folyamathoz elengedhetetlen szén-dioxid hiánya felborítja testünk biokémiai egyensúlyát, és így krónikus betegségek alakulhatnak ki. Ha huzamosabb ideig helytelenül lélegzünk, akkor a szervezetünk egy idő után hozzászokik a tartósan alacsonyabb szén-dioxid-mennyiséghez, és már nem éri be az addiginál kevesebb levegővel. Így a túllégzés természetessé válik.

– A Buteyko-terápia a panaszok kiváltó okát, vagyis a túllégzést szünteti meg. Nagy elszántságra van szükség ahhoz, hogy az ember naponta többször elvégezze az elején legkevésbé sem jóleső, komoly légszomjat kiváltó gyakorlatokat. Viszont aki rendszeresen gyakorolja a terápiát, az képes változtatni a levegővételi szokásain, a helyes légzéstechnika pedig jó eséllyel teljes gyógyulást hozhat számára.

Szűcs Anikó
Blikk Nők Egészség

Tina – Lélegezz kevesebbet, élj tovább!

A Buteyko- módszer azt ígéri, a helyes légzéstechnika elsajátításával enyhíthetők, sőt, megszüntethetők az asztmások tünetei. A betegeknek csak annyit kell tenniük, hogy tudatosan odafigyelnek légzésükre, és gyakorlatokkal csökkentik a belélegzett levegő mennyiségét.

Csak mértékkel!

A felgyorsult életritmusból fakadó stressz, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód tovább fokozza a légzés intenzitását. Különösen veszélyeztetettek azok, akik túl sokat beszélnek, és túl melegben alszanak. Gyula szerint érdemes lenne mindenkinek megfogadni, az alábbi tanácsot:
Egyél kevesebbet, lélegezz kevesebbet, aludj kevesebbet, és végezz több fizikai tevékenységet!

Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta, a Buteyko Légzés Központ megalapítója is húsz évig szenvedett az asztma kellemetlenségeitől. Végigpróbálta az összes gyógyszert, amelyekből egyre többet kellett szednie a tünetmentes állapot fenntartásához. Végül más megoldásokat kezdett keresni, így talált rá az orosz orvosprofesszor, dr. Konstantin Pavlovics Buteyko által kidolgozott módszerre, amely megszabadította panaszaitól. Annyira zseniálisnak találta a gyógymódot, hogy úgy döntött, légzésterapeutává képezi magát. Ma már tanfolyamokon tanítja a légzés helyes technikáját.

A nagy levegő veszélyei

– Buteyko professzor betegek százait megfigyelve rájött, minél több levegőt lélegzik be valaki, annál súlyosabb az állapota, ugyanis a tartós túllégzés szervi károsodáshoz vezet- magyarázza a szakember.

– Az egészséghez ugyanis arra van szükség, hogy bizonyos mennyiségű szén-dioxid a tüdőben maradjon. Ha a szén-dioxid szintje nem éri el a kívánatos értéket, akkor az oxigén jobban kötődik a hemonglobinhoz, nehezebben tud leválni onnan, és nem képes átjutni a sejtekhez. Vagyis ha sokat lélegzünk, a szerveink kevesebb oxigént kapnak. Ráadásul a szén-dioxid ellazítja a simaizmokat, amelyek körülveszik a légutakat, hörgőket, artériákat, tehát kitágulnak a véredények, javul a keringés, megnyílnak a légutak.

Csakhogy az emberek nagy része folyamatosan többet lélegzik, mint amennyire szüksége lenne. Ha nagy mennyiségű levegőt szívunk be, többet is fújunk ki, és túl sok szén-dioxid hagyja el a testünket.

Amennyiben valaki évekig végzi ezt, légzőközpontja hozzászokik a tartósan alacsonyabb szén-dioxid mennyiséghez, a túllégzés pedig természetessé válik neki. Ennek tünete lehet a gyakori sóhajtozás, ásítás, szipogás, de gyanakodjon az is, aki beszéd megkezdése előtt nagy levegőt vesz, vagy a száján át lélegzik.

– A nyugati társadalom azt vallja, a mély légzés hozzájárul az egészség fenntartásához és a stressz oldásához. Nálunk sokan tévesen a mély légzés alatt nagy levegővételt értenek. Pedig kis levegőt véve lehet igazán mélyre lélegezni.

Ne fújd el a tollpihét!

A túllégzésről való leszokáshoz az első lépés: tudatosan figyeljük a légzésünket, és ügyeljünk arra, hogy csak az orrunkon keresztül lélegezzünk be és ki –lehetőleg nyugodtan, csendesen, mintha egy tollpihe lenne az orrunk alatt, és nem akarnánk elfújni. Ezzel biztosíthatjuk a kicsi, apró lélegzetvé- teleket, így folyamatosan növelhetjük szén-dioxid-szintünket.

Gyula a tanfolyamain különféle technikákat tanít hallgatóinak, és kitartó napi gyakorlásra biztatja őket. A négy alkalomból álló tanfolyam végére rendre javul a betegek állapota Gyula személyre szabott tanácsainak köszönhetően a korábban orrdugulással küzdő, köhögő, zihálva lélegző, asztmában szenvedő hallgatók lelkesen számolnak be tapasztalataikról. Többen meséltek arról, háromheti rendszeres gyakorlás után újra érzik a szagokat, kapnak az orrukon át is levegőt, csökkent, vagy teljesen megszűnt a köhögésük, hosszabb távot tudnak megtenni légszomj nélkül. Sőt, akadtak hölgyek, akik néhány kilótól is megszabadultak.

Jánosi Valéria
Tina

Shape Magazin – Buteyko-légzés – a tudatos nyugalom

Napjainkban a természetgyógyászat fénykorát éli. De vajon melyik módszer jelenthet tökéletes megoldást egy adott problémádra? Sorozatunk segítségével minden hónapban megismerkedhetsz egy-egy népszerű terápiával.

Teszteld magad!

Ha meg szeretnéd tudni, hogy helyesen veszed-e a levegőt, helyezd mutatóujjadat egy centivel az orrod alá. Ha nem érzed az ujjadon a levegőáramlást sem be-, sem kilégzéskor, akkor helyesen lélegzel.

Lélegezz mindig tudatosan, lassan és visszafogottan!

Mi a módszer lényege?

Az egészséges légzés percenként 8-10 egyenletes, orron keresztüli levegővételt jelent. Ilyenkor a mellkas helyett a rekeszizom mozog. Egy egészségesen lélegző ember ezáltal 4-6 liternyi levegőt vesz percenként.

Agyunkban van egy érzékelő, amely méri vérünk szén-dioxid-szintjét. Mint ez a szint elér egy bizonyos értéket, agyunk légzőközpontja parancsot ad rekeszizmunknak a kitágulásra és az összehúzódásra. Ez a légzés.

A szén-dioxid a mozgás és az anyagcsere melléktermékeként keletkezik testünkben, és főként tüdőnkben tárolódik. Ha szájon keresztül lélegzünk, csökken vérünk szén-dioxid-szintje. Ha huzamosan így lélegzünk, akkor egy idő után agyunk ezt az új, csökkentett értéket tekinti normálisnak, és egyre több levegőt követel. Így kialakul az állandó „túllégzés”, vagy hiperventilláció. A percenként vett levegő mennyisége a normális 4-6 literről akár 10-20 literre is emelkedhet. Amikor ez bekövetkezik, vérünk és testünk kémiai egyensúlya felborul, és testünk egyre inkább eltér a normálistól. Ez számos krónikus betegség kialakulásához vezethet.

Szén-dioxid hiányában a vér lúgossá válik, a test tejsavat termel. Ettől gyengül az immunrendszer, fáradékonyság lép fel, fokozódik a hisztamin és csökken a kortizol hormon termelődése is, ez pedig kedvez a gyulladások és az allergia kialakulásának.

A Buteyko-módszer megtanít ismét helyesen lélegezni: megtudhtod, hogyan növelheted tested szén-dioxid-szintjét, hogy az elkezdhessen fordított üzeneteket küldeni az agy-nak, amely végül helyes ütembe állítja a légzést.

A Buteyko-módszer sok problémára nyújt megoldást:
Alvás-, beszéd-, táplálkozászavarok, köhögés, asztma és orrdugulás esetén is alkalmazható.

A Buteyko-légzés három alappilére:

  1. A légzés (a légzési perctérfogat) csökkentése. Különféle légzőgyakorlatokkal szándékosan légszomjat idézünk elő és tartunk fenn a szervezetben, hogy csökkentsük a kialakult szén-dioxid-veszteséget.
  2. Kontrollált, visszafogott légzés vagy lélegzet-visszatartás mellett az izomtevékenység fokozása, azért, hogy az anyagcsere folytán több széndioxidot temeljen a szervezet, ezáltal fokozódjon a szén-dioxid termelődése.
  3. Mindenkinek meg kell próbálnia kideríteni, hogy mi okozza a túllégzését. Ha megvan a kiváltó ok, akkor már csak meg kell szüntetni.

A légzéstechnika eredete

A módszer nevét feltalálójáról, dr. Konstantin Pavlovics Buteykóról kapta. Buteyko 1923. január 27-én született egy kis orosz településen. Harmadéves orvostanhallgatóként a moszkvai Első Orvosi Intézetben a betegek légzésének megfigyelése volt a feladata, rögzítve haláluk előtti légzési jellemzőiket. Észrevette, hogy a halál közeledtével egységes és erőteljes mélylégzés, azaz túllégzés lép fel. Buteyko arra jött rá, hogy a mért adatokból meg lehet állapítani, hány napja vagy órája van még hátra a betegeknek. Diplomája megszerzése után egészséges embereken folytatta légzéssel kapcsolatos megfigyeléseit, és rájött, hogy számos betegséget a rossz légzés okoz. Megalkotta a túllégzés fogalmát, amely paradox módon oxigénhiányos állapotba sodorja a szervezetet. Buteyko légzéskorrigációs technikájával számos asztmás, magas vérnyomásban és torokgyulladásban szenvedő beteg állapotán tudott javítani.

Miért okoz az alacsony szén-dioxid-szint és a túllégzés oxigénhiányt?

A fejlett nyugati társadalmakat sújtó ártalmak (pl. stressz, túltápláltság, az ételeinkben található kemikáliák) hatására a szükségesnél gyakrabban és nagyobb mennyiségben veszünk levegőt. Ha több levegőt veszünk, többet is fújunk ki, így a tüdőnkben nem marad elég szén-dioxid. Szén-dioxid hiányában a hörgők falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódnak, ettől a légutak beszűkülnek –ez történik asztma- vagy pánikroham esetén-, és a beteg egyre nehezebben tudja kifújni a levegőt. A szervezet így próbál védekezni a további szén-dioxid-veszteség ellen. Ugyanilyen simaizmok találhatók az erek falában is, megakadályozva a normális vérkeringést. A véráramban szállított oxigént a vörösvértestek akkor tudják optimálisan leadni szervezetünk szöveteinek, ha a vérben az oxigén mellett megfelelő mennyiségben szén-dioxid is jelen van. Ez a fizikából ismert Bohr-hatás. Ha tehát alacsony a szén-dioxid-szintünk, hiába van tele vérünk oxigénnel, az oxigénmolekulák olyan erősen kötődnek a vörösvértestek hemoglobin molekuláihoz, hogy nem képesek, vagy csak nagyon nehezen tudnak róluk leválni, tehát paradox módon testünk éppen a túllégzés miatt nem kap elegendő oxigént.

Milyen a helyes légzés?

A Buteyko-módszer egyik leghatásosabb légzéscsökkentő gyakorlatát „lépegetésnek” hívják. Ezt akár otthon is kipróbálhatod, ha követed az alábbi lépéseket, és egyperces szünetekkel megismétled őket:

  1. Álló testhelyzetben próbálj ellazulni.
  2. Kis belégzés, kis kilégzés.
  3. Kilégzés után fogd be az orrod.
  4. Tartsd vissza a lélegzeted és lépegess annyit, amennyit csak tudsz. Közben számold a lépteidet.
  5. Belégzés orron keresztül.
  6. Lazíts, és nyugtasd le a légzésed, amilyen hamar csak tudod.

Elsavasodásveszély

Az elsavasodásért nem annyira a táplálkozásunk, mint inkább a légzésünk a felelős. Ha ugyanis van elegendő szén-dioxid a vérünkben, akkor a szervezet könnyen és pontosan be tudja állítani a vér helyes pH-értékét, hiszen szén-dioxidból és vízből annyi szénsavat állít elő, amennyire épp szüksége van. Ha kevés a szén-dioxid, akkor a vér lúgosabbá válik. Ennek ellensúlyozására a szervezet tejsavat kezd termelni, amit később, amikor már nem lesz szükség, sokkal nehezebben tud lebontani. A tejsav miatt gyengül az immunrendszer, növekszik az allergiára való hajlam, fáradékonyság lép fel. Mindez tovább rontja az asztmás beteg állapotát és tovább fokozza a túllégzést. Az asztmás betegségre jellemző légúti szűkület, gyulladás és túlérzékenység következtében gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, intenzívebbé válik, amitől tovább romlik az állapota. Ez egy ördögi kör, amiből csak tudatos légzésszabályozással lehet kitörni.

Kinek ajánlott?

A kutatások azt bizonyítják, hogy minél nagyobb a percenkénti be- és kilélegzett levegő mennyisége, annál rosszabb az ember egészségi állapota. Mindössze légzési szokásaink megváltozása által megszabadulhatunk az asztmától és számos újkori népbetegségtől, állítja az ukrán származású Buteyko professzor. Ezzel a módszerrel az allergia, a szénanátha, az orrdugulás, a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás, a magas vérnyomás, a szorongás, a pánikbetegség, a krónikus fáradtság és bizonyos típusú fejfájások is eredményesen kezelhetők. A kutatások szerint akár ekcémát is okozhat a helytelen légzés, amire szintén gyógyírt jelenthet a Buteyko-légzés.

Shape Magazin

Nők Lapja – Az ukrán csoda

Az ukrán származású professzor, dr. Konstantin Pavlovich Buteyko kifejlesztett egy olyan terápiás módszert, amely a légzésszám csökkentésére, s ezzel a túllégzés visszaszorítására irányul. Mivel klinikai vizsgálódásai során hamar felismerte, hogy ha kevesebbet lélegzünk, több oxigént kapnak a sejtjeink, ennek mentén javul a keringésünk, gyorsul az anyagcserénk és ellenállóbbak leszünk. Ennek ellentételezésére két dolgot tehetünk: kisebb levegőket veszünk, vagy ritkábban, lassabban lélegzünk (ez 8-10 lélegzetvételt jelent percenként).

A távol-keleti bölcsek szerint az öngyógyítás egyik alapeleme a helyes légzés. Gyerekkorban még ösztönösen hasba veszzük a levegőt, ám később megfeledkezünk a kiegyensúlyozott levegővételről. Amikor pusztán mellkasba lélegzünk, tüdőnk nagy százalékát nem is használjuk, egyre szaporábban kapkodjuk a levegőt, és megjelenik a túllégzés.

Ennek megoldására jelent meg a tudatos légzésszabályozás, a pránajáma, amely a légzés fázisaira – a belégzésre, a kilégzésre és a légzésszünetre – koncentrál.

A tai csi, a csikung és a jóga is számtalan megoldást kínál többszakaszos hasi légzés elsajátítására. A légzőgyakorlatok kiegyensúlyozzák a vérnyomást, harmonizálják a keringési rendszert, átlevegőztetik a tüdő egészét, serkentik az emésztést. A gyakorlatokat legfeljebb 3 percig ajánlott végezni, az erőlködés vagy a feszültség legkisebb jele nélkül.

A légzésszünet legyen rövid, életszerű, sose tartson hosszabb ideig!

Mialatt légzőgyakorlatokat végzünk, igyekezzünk minden figyelmünkkel a levegővételre összpontosítani, és zárjunk ki minden egyéb gondolatot az elménkből. Mindeközben semmiképpen ne legyen tele a hasunk, éhgyomorra, vagy legfeljebb 2-3 órával evés után gyakoroljunk.

Blikk Nők – Fókuszban a légzés hatalma

Fókuszban: Ez a kulcs a boldogsághoz?

A légzés hatalma

A lélegzetvétel nem csak a létezésünk alapja, az élet minden területén fontos szerepet játszik!

Gyógyít

Jankovits Ferencné mosolyogva meséli: a dr. Buteyko-féle légzéstanfolyam segítségével néhány hét alatt felépült gyógyíthatatlannak hitt betegségéből.

-Körülbelül egy évvel ezelőtt terheléses asztmát diagnosztizáltak nálam. A doktornő azt mondta, törődjek bele, hogy a továbbiakban együtt kell élnem ezzel a betegséggel, majd gondosan felírta a megfelelő gyógyszereket. Én azonban nem nyugodtam bele a dologba.
A gyermekeim az interneten találtak rá a Buteyko-féle módszerre, és bár eleinte szkeptikusan álltam az egészhez, úgy gondoltam, adok magamnak még egy esélyt.

-A foglalkozásokon elsajátított légzéstechnikákat alkalmazva megtanultam kevesebbet és lassabban lélegezni. Már a negyedik hét végén teljesen elhagytam a gyógyszereimet, és a mai napig sincs rájuk szükségem. Nem csak az asztmás tüneteim szűntek meg: újra érzem az ízeket, az illatokat is, a teherbírásom szintén nőtt, és már a klimax tünetei sem gyötörnek.

Blikk Nők

Pink.hu – Ne sóhajtozz! A helytelen légzéstől megbetegedhetsz

A Buteyko-módszer hívei szerint, ha tudatosan odafigyelünk a légzésünkre, akkor jó eséllyel búcsút inthetünk számos, akár krónikus betegségnek.

Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta úgy véli: a civilizációs betegségek többsége a fokozott levegővétel, vagyis a túllégzés miatt alakul ki.

Ha nagy mennyiségű levegőt szívunk be, akkor többet is fújunk ki. Ezáltal lecsökken a szervezet szén-dioxid-szintje, ami azért baj, mert a számos élettani folyamathoz elengedhetetlen szén-dioxid hiánya felborítja a szervezet biokémiai egyensúlyát, és így krónikus betegségek alakulhatnak ki –magyarázza a budapesti Buteyko Légzésközpont megalapítója. – A szén-dioxid alacsony szintje a légutakat, hörgőket, érfalakat borító simaizmok összehúzódásához, így a légutak, erek beszűküléshez vezet. Ez légszomjban illetve a keringés leromlásában, a sejtek oxigénhiányában nyilvánul meg. Utóbbi, különféle betegségek kialakulását eredményezheti.

Ha huzamosabb ideig helytelenül lélegzünk, akkor egy idő után a szervezetünk hozzászokik a tartósan alacsonyabb szén-dioxid-mennyiséghez, és már nem éri be az addiginál kevesebb levegővel. Így a túllégzés természetessé válik – folytatja a szakember. – Ennek számos tünete lehet: mint pl. gyakori ásítás, sóhajtozás, szipogás, horkolás, éjszakai légzéskimaradás, szájon át lélegzés, a beszéd megkezdése előtti nagy levegővétel.

Kitartást és önfegyelmet igényel

A Buteyko-légzéstanfolyam során a résztvevők a különféle technikák alkalmazásával megtanulnak tudatosan kevesebbet és lassabban lélegezni – mondja a terapeuta. – A gyakorlatok elsajátítása kemény kitartást, önfegyelmet, akaraterőt igényel, de aki rendszeresen gyakorolja a módszert, az jó eséllyel változtathat a helytelen levegővételi szokásain. A helyes légzéstechnika elsajátításával a panaszok jelentősen enyhíthetők, sőt, az esetek többségében megszüntethetők. Tapasztalatom szerint a tanfolyam végére szinte kivétel nélkül javul a betegek állapota, sőt, vannak, akik az utolsó hét végén teljesen elhagyhatják a gyógyszereiket – újságolja Gyula, aki húsz évig tartó asztmájából gyógyult ki az említett gyógymód segítségével.

Számos problémát orvosol

Ez egy zseniális terápia! Egy tudományos alapokon nyugvó, klinikai módszer, amely a panaszok kiváltó okát, vagyis a túllégzést szünteti meg – méltatja Gyula a Dr. Konstantin Pavlovich Buteyko professzor által kidolgozott gyógymódot. – A gyógyszeres terápiát sem vetjük el, mert ha valaki túl gyorsan elhagyja a gyulladáscsökkentőket, akkor adott esetben még rosszabb állapotba kerülhet, és nem lesz képes helyesen végezni a légzőgyakorlatokat.

A Buteyko-módszer eredményesen orvosolja az asztmás tüneteket, az orrdugulást, a nehézlégzés, az allergiát, emellett hatékonyan gyógyítja a krónikus fejfájást, a magas vérnyomást, a szorongást, a pánikbetegséget, és jó hatással van a bőr-, illetve az emésztési problémákra is. Sok páciens örömmel újságolja, hogy újra érzi az ízeket, az illatokat is, kevésbé fáradékony, nőtt a teherbírása, és lényegesen jobban tud koncentrálni.

„Javult a közérzetem”

Korábban éjszakánként erős légzéskimaradásaim voltak, ami együtt járt egy erőteljes horkolással A vizsgálatok kimutatták, hogy ún. alvási apnoéban szenvedek – meséli Lakatos Mária. – Az idő múlásával a panaszaim egyre súlyosbodtak, végül a problémám odáig fajult, hogy oxigénmaszkban kellett aludnom, ami sok kellemetlenséggel és kényelmetlenséggel járt. Két évvel ezelőtt az interneten olvastam először a Buteyko-légzés terápiáról, és az első adandó alkalommal, kora tavasszal jelentkeztem a tanfolyamra. Nagy örömömre a kurzus elvégzése után letehettem a maszkot, ezzel együtt továbbra is végeztem a gyakorlatokat. A terápia hatására nyáron elkezdtem fogyni, anélkül, hogy diétáztam volna. Fél év elteltével már nem horkoltam, és megszűnt a légzéskimaradásom.

Ma már tudatosan odafigyelek arra, hogy csak az orromon keresztül vegyem a levegőt. Ha felfelé gyalogolok egy emelkedőn, akkor menet szorgalmasan végzem a légzőgyakorlatokat. A mai napig otthon is gyakorlom a módszert… Tizenegy évvel ezelőtt átestem egy infarktuson, azóta szívgyógyszereken élek, de a tanfolyam elvégzése óta kevesebb tablettát szedek. Emellett sokat javult a közérzetem, és nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lettem.

Szerző: Szűcs Anikó

Családi Lap – Lélegezz kevesebbet és meggyógyulsz

Blikk Nők – Lélegezz kevesebbet, s meggyógyulsz

NL Café – Szabadulj meg az asztmától örökre! Butejko-légzéssel

Az asztma egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. Az azonnali megkönnyebbülést hozó inhalációs spray-k használata azonban éppen hogy árt az asztmának, mert a szervezet természetes védekezőképességét iktatja ki.

Az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások. Többnyire szájon át veszik a levegőt, és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Sajnos a gyógyszerek nem jelentenek végső megoldást, csak átmeneti javulást hoznak. Ráadásul az asztmában szenvedőknek egyre több és több gyógyszerre van szükségük, ahogy telnek az évek, mivel a hörgőtágító gyógyszerek a légzés fokozódását, a légzési perctérfogat növekedését segítik elő, ami hosszú távon egyre súlyosbítja az asztmát. A Butejko-légzéstechnika egyszerű módszer, mely segít a fulladásos rohamok legyőzésében, és hatására idővel akár még a gyógyszerek is elhagyhatók.

Levegő után kapkodva…

A közhiedelemmel ellentétben az asztmás rohamot nem az oxigénhiány váltja ki, hanem az alacsony szén-dioxid-szint. Ez idézi elő a kellemetlen légszomjat. Ha a szén-dioxid-koncentráció lecsökken a vérünkben, és elér egy bizonyos küszöbszintet, agyunk légzésközpontja utasítja a légzőizmokat a légzési ciklus beindítására. Ez a légzés. Mivel az asztmások többet lélegeznek, mint mások, szervezetük folyamatosan szén-dioxid-hiánnyal küszködik. Ha ugyanis több levegőt veszünk, többet is fújunk ki, így a tüdőnkben nem marad elegendő szén-dioxid. Hiába válik ennek hatására egyre szaporábbá a légzés, az úgynevezett túllélegzés, azaz a hiperventilációs jelenség következtében a tüdőnkben a szén-dioxid-koncentráció nem tud megemelkedni, így tartósan a küszöbszint alatt marad.

Mi történik ekkor?

A véráramban szállított oxigént a vörösvértestek akkor tudják optimálisan leadni szervezetünk sejtjeinek, szöveteinek, ha a szén-dioxid-koncentrációnk elér egy bizonyos szintet. Ez a fizikából ismert Bohr-hatás. Ha tehát túl alacsony a szén-dioxid-szintünk, azaz a fent említett küszöbszint alatt marad, hiába van tele a vérünk oxigénnel, az oxigénmolekulák olyan erősen kötődnek a vörösvértestek hemoglobinmolekuláihoz, hogy nem képesek róluk leválni, vagyis paradox módon a túllégzés miatt testünk nem kap elegendő oxigént. A légszomjat vagy az asztmás rohamot tehát nem a kapkodó, szapora légzés, hanem épp ellenkezőleg, a lassú, visszafogott lélegzés enyhíti. Ha ugyanis folyamatosan túl alacsony a tüdőnkben a szén-dioxid-koncentráció, a hörgők falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódnak, ettől a légutak beszűkülnek (ez történik pánikroham esetén is), és a beteg egyre nehezebben tudja kifújni a levegőt. A szervezet blokkolja a kilégzést, így próbál védekezni a további szén-dioxid-veszteség ellen.

Ördögi kör

Az alacsony szén-dioxid-szint hatására felborul a szervezet sav-bázis egyensúlya is. Ha elegendő a vérünkben a szén-dioxid, akkor szervezetünk könnyedén be tudja állítani a vér pH-értékét. Ha azonban lecsökken a vérben a szén-dioxid mennyisége, akkor lúgosabbá válik, aminek ellensúlyozására a szervezet tejsavat kezd termelni. Később, amikor már nincs rá szükség, nehezebben tudja lebontani, így felszaporodik a tejsav a szervezetben. Ennek hatására gyengül az immunrendszer, növekszik az allergiára való hajlam, fáradékonyság lép fel, mindez tovább rontja az asztmás beteg állapotát, és tovább fokozza a túllégzést. Ez egy ördögi kör, amiből csak tudatos légzésszabályozással lehet kitörni.

A stressz, a túl sok elfogyasztott étel, a túl meleg környezet, a mozgásszegény életmód, a környezeti ártalmak is kiválthatnak enyhébb légszomjat, ilyenkor ugyanis a szükségesnél gyakrabban és nagyobb mennyiségben veszünk levegőt. Akkor van azonban csak probléma, ha állandósul a túllégzés.

Legyőzhető a fulladási roham

Az asztmás rohamot tehát nem az oxigénhiány váltja ki, hanem a túllégzés miatti szén-dioxid-hiány. Butejko professzor azt állítja, hogy a légzéskönnyítő hörgőtágítók tartós használata nemhogy segítene, de éppen hogy árt az asztmának, mivel ezek roham esetén fokozzák a légzést, kiiktatva ezzel a szervezet szén-dioxid-veszteség elleni természetes védekezőmechanizmusát.

A Butejko-módszer az asztma eredeti okára, a hiperventilációra hat. A visszatartottlégzés-technika kevesebb lélegzetvételre sarkall, a levegő utáni kapkodás helyett. A kevesebb légzés ugyanis több oxigénhez juttatja a szervezetet, így gyógyszer nélkül is legyőzhető a roham.

A Butejko-légzéstechnika

A Butejko-módszert Konsztantyin Butejko ukrán származású professzor fejlesztette ki. Különféle légzőgyakorlatokat dolgozott ki, melyekkel szándékosan előidézhető a légszomj, mert ezáltal csökkenthető a szervezet szén-dioxid-vesztesége. A gyakorlatok lényege, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be, és ezáltal kevesebb szén-dioxidot lélegezzünk ki. Ez úgy is kivitelezhető, ha például hosszabb szüneteket iktatunk be két lélegzetvétel közé.

Kontrollszünet

Gyakorlatsoraiban Butejko doktor előszeretettel alkalmazza a kontrollszünetet. Ez egy érték, amelyet úgy kaphatsz meg, ha normális lélegzés során megméred, hogy a kilélegzést követően mennyi idő elteltével érzed a légszomj első jelét. Dr. Butejko szerint akinél a kontrollszünet 20 másodperc alatt van, az három ember számára is elegendő levegőt vesz. Akinél ez 20–30 másodperc között van, az kb. két ember helyett lélegzik. A normális érték 40 másodperc körüli.

Csökkentett légzés – ujj az orr alatt

A csökkentett légzés a Butejko-módszer egyik alappillére. Mielőtt belefognál a gyakorlatba, szellőztesd ki a szobát, mert a meleg és levegőtlen környezet nagy levegő vételére késztet, épp az ellenkezőjére, mint amit el szeretnél érni.

Ülj le kényelmesen, de egyenes testtartásban egy székre. Lazulj el, de ügyelj rá, hogy ez ne menjen a testtartásod rovására. A lábad inkább húzd magad alá, mint hogy előrenyújtsd. Most érezd a testedből ki- és beáramló levegő mozgását, ahogy az orrlyukaidon keresztüláramlik. Figyelmedet összpontosítsd tested enyhe mozgására, amelyet ki- és belégzéskor végez. Ahhoz, hogy korrigálni tudd, igen lényeges, hogy tudatában legyél a légzésednek. Ha nem vagy tudatában a légzésednek, nem fogod tudni megjavítani. Hagyd, hogy a légzés alatt vállaid leessenek természetes pozíciójukba. A felemelt vagy feszült vállak megnövelik a mellkas üregét, és ezáltal a belélegzett levegő mennyiségét is. A feszültség fokozza a légzést, míg az ellazulás csökkenti. A következő lépés, hogy kísérd figyelemmel az áramló levegő mennyiségét. Ezt úgy teheted meg, hogy az egyik ujjadat vízszintesen tartva az orrlyukad alá helyezed. Olyan közel legyen az ujjad az orrlyukadhoz, hogy érezd rajta a levegő áramlását, de ne annyira közel, hogy elzárd vele a levegő útját. Belégzéskor hűvösebb levegőt érzel az ujjadon. Óvatosan vegyél egyre kisebb levegőket, mintha csak az orrod hegyén át lélegeznél, hogy minél kevésbé érezd a hűvöset. A kis levegő vagy a rövid lélegzet azt jelenti, hogy a tüdődbe jutó levegő mennyisége csökken. A lélegzetvételek rövidítésével lehet, hogy gyakrabban veszel levegőt, de ez nem baj. Az a lényeg, hogy csökkenjen az időegység alatt be- és kilélegzett levegő mennyisége. Kilégzéskor minél több meleg levegőt érzel az ujjadon, annál nagyobbakat lélegzel. Koncentrálj az ujjadon érzett meleg levegő mennyiségének a csökkentésére.

Nagyon fontos, hogy végig érezz egy enyhe, de határozott légszomjat. Ugyanakkor az is fontos, hogy csak addig a szintig csökkentsd a légzésed, amíg fenn tudod azt tartani 4-5 percig. Ahhoz, hogy megtaláld a légszomj és az ellazult állapot egyensúlyát, gyakorlásra és időre van szükség. Légy türelmes és kitartó! A türelmetlen ember hamar ideges lesz, és ettől csak fokozódik a légzése.

Végezd el mindennap!

Tarts 1-2 perces szünetet, mielőtt elkezded a következő 5 perces légzéscsökkentést. Napi egy 20 perces gyakorlatsorozat a minimum, amit el kell végezned – úgy, hogy közben relaxálsz, és megfigyeled a légzésedet – azért, hogy berögzüljön a nappal és az éjszaka hátralévő részére is. Állapotod javulásához legalább ennyi időt rá kell szánnod a gyakorlásra, de az ideális a napi kétszer fél óra. Néhány hét után, előrehaladásod függvényében, a légzőgyakorlatokat egyéb tevékenységek, például olvasás, tévénézés vagy autóvezetés közben is végezheted.

  1. Mérd meg, majd jegyezd fel a pulzusodat.
  2. 4-5 perc csökkentett légzés.
  3. 1-2 perc pihenés normális légzéssel. (Túllégzés és nagy levegő nélkül!)
  4. 4-5 perc csökkentett légzés.
  5. 1-2 perc pihenés normális légzéssel. (Túllégzés és nagy levegő nélkül!)
  6. 4-5 perc csökkentett légzés.
  7. 1-2 perc pihenés normális légzéssel. (Túllégzés és nagy levegő nélkül!)
  8. 4-5 perc csökkentett légzés.
  9. 1-2 perc pihenés normális légzéssel. (Túllégzés és nagy levegő nélkül!)
  10. Mérd meg ismét a pulzusodat, és hasonlítsd össze a gyakorlatsor kezdetekor mérttel.

Ha jól csináltad, a végén mért pulzusszámod 5-tel, 7-tel kevesebb, mint az elején mért. Ha nem így történt, akkor valószínűleg túlerőltetted a légzésed csökkentését, és ettől feszült lettél. Ha ilyet tapasztalsz, legközelebb csökkentsd a gyakorlatok intenzitását.

Szerző: Tímár Szonja
nlcafe.hu

HáziPatika.com – Légzéstechnikával mérséklehetőek az asztmás tünetek

4 hetes programot dolgoztak ki a Dallasi Déli Metodista Egyetem pszichológiai tanszékén, melynek során asztmás betegeket tanítanak meg egy, a betegséget kontrollálhatóvá tevő légzéstechnikára.

Az asztmás roham alatt a beteg a légutak beszűkülését és az oxigén fogyását érzékelve kapkodni kezdi a levegőt, ami miatt – a vér széndioxid-szintjének csökkenése által – romlik az agy vérellátása, a légutak további irritációját okozva. A folyamat tartós fennállása esetén kialakuló krónikus széndioxid-hiány miatt pedig gyakoribbá válnak a rohamok.(A szén-dioxid fontos szabályozó szerepet tölt be a légzésben.)

Az asztma akut kezelésében alkalmazott gyógyszerek nem korrigálják a légzési nehezítettséget. A dallasi pszichológiaprofesszorok által kidolgozott légzéstechnika lényege, hogy a betegek krónikus “túllégzésének” megszüntetésével normalizálja a vér széndioxid-szintjét. A technika csökkenti az akut beavatkozás szükségességét is, ami által javulhat a betegek életminősége. “Hogyha a beteg megtanul másképp lélegezni, ritkábbá, és kevésbé súlyossá válnak a rohamai – mondja Thomas Ritz. Emiatt ritkábban kell orvoshoz mennie, és gyógyszerekhez nyúlnia, így időt és pénzt is spórol”.

A tudósítás arra nem tér ki, hogy a légzéstechnika miben különbözik a Buteyko-féle légzéstechnikától, amely több évtizede rendkívül népszerű és éppen ugyanerre alkalmas.

Hoxa.hu – Pszichoszomatikus betegség-e az asztma?

A helyes légzés örökre megszabadíthat sok pszichoszomatikus betegségtől, mint például az asztma, allergia, orrdugulás, fejfájás, magas vérnyomás, elhízás stb. Sokak szerint minden betegség valamilyen pszichés problémára vezethető vissza. Nem szeretném most ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni, de azt senki nem vitatja, hogy sok betegség pszichoszomatikus eredetű.

Ezek közé tartozik az asztma is. Bár gyakori az egyszerű megfázásból vagy allergiából kialakult asztma is, de valóban nagyon sokszor állnak a betegség hátterében pszichés problémák. Ezek az – adott esetben megoldhatatlannak tűnő – gondok folyamatos feszültségben tartják az embert, ez a tartós stressz pedig tartós hiperventilációt, túllégzést vált ki. Üldögélés közben az ember 4-6 liter levegőt cserél a tüdejében percenként. Ha stresszes, feszült állapotban „üldögélünk”, ez a többszörösére is megemelkedhet, akár 10-20 literre is. Ezt nevezzük túllégzésnek. Túllégzéskor több levegőt cserélünk a tüdőnkben, mint amennyit az adott tevékenység végzéséhez szükséges anyagcsere folyamatok igényelnének. A mai kor emberét sújtó betegségek – mint például a magas vérnyomás, allergia, fejfájás, migrén, különféle bőrbetegségek, elhízás stb. – hátterében a tartós túllégzés áll. Az asztma kialakulásáért is a túllégzés a felelős. A pszichés problémákat általában nagyon nehéz, sokszor lehetetlen megszüntetni, mert a hátterükben gyakran állnak anyagi gondok, lakáshelyzet, családi-, munkahelyi problémák, stb. Viszont a betegség közvetlen kiváltó okát, a túllégzést igenis meg tudjuk szüntetni, mert szerencsére akaratlagosan is tudjuk szabályozni a légzésünket bizonyos mértékig. A túllégzésnek ráadásul van még egy nagy csapdája is. Ha egyszer valaki néhány napig folyamatosan több levegőt vesz, mint kellene, akkor az agyában lévő légzőközpont, amely a légzést irányítja, átkapcsol erre az üzemmódra és utána már akkor is fenntartja a túllégzést, ha megszűnik az a probléma, ami a feszültséget – és ezzel a túllégzést is – kiváltotta. Tehát, ha mondjuk egy jó pszichológus hozzá is segít minket, hogy megszabaduljunk a stressztől, az már semmit nem segít az asztmánkon vagy egyéb betegségünkön, mert addigra már valószínűleg átprogramozta magát agyunk a túllégzésre és fenntartja azt a stressz megszűnése után is.

Miért épp a túllégzés a felelős az asztma, vagy más betegség kialakulásáért?

Talán furcsán hangzik, de minél inkább hiperventilálunk, minél több levegőt szívunk be és fújunk ki, annál kevesebb oxigént kap a szervezetünk. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű. Túllégzéskor kifújjuk a széndioxidot, mielőtt még annak a koncentrációja megemelkedne a tüdőnkben. Márpedig bizonyos mennyiségű széndioxidra folyamatosan szüksége van a szervezetünknek ahhoz, hogy hasznosítani tudja az oxigént. Széndioxid hiányában a szervezetünkben lévő sima izmokban feszültség keletkezik és összehúzódnak. Ha nagyon lecsökken a széndioxid koncentrációnk, ezek az izmok akár görcsbe is rándulhatnak. Ilyen simaizom kötegek szövik át a hörgők és az erek falát is.

Széndioxid hiányában ezek a simaizmok nemcsak a hörgőket húzzák össze, hanem az ereket is, amitől leromlik a vérkeringésünk. Ráadásul széndioxid hiányában a vörösvérsejtekhez erősebben kötődnek az oxigénmolekulák, sokkal nehezebben tudnak róla leválni és eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez a fizikából ismert Bohr hatás. Hiába áll rendelkezésre a vérünkben 98-99%-os telítettségben az oxigén, ha nincs mellette kellő mennyiségű széndioxid is, akkor nem jut el időben a rendeltetési helyére. Nem tudjuk annyira lecsökkenteni a légzésünket, hogy számottevően csökkenjen a vérünk oxigén sűrűsége, viszont könnyedén tudunk olyan intenzíven lélegezni, hogy jelentősen leessen a széndioxid szintünk.
Ha a túllégzés következtében az agyunk kevesebb oxigénhez jut, sokkal érzékenyebb, ingerlékenyebb lesz, és könnyebben kerülünk stresszes állapotba, amitől pedig még inkább túllélegzünk, amitől az agyunk még kevesebb oxigént kap és így tovább.
Elegendő oxigén hiányában belső szerveink is sokkal érzékenyebbek lesznek és hajlamosabbak a gyulladásra.

A rosszabb oxigénhasznosítás mellett még számos egyéb kárt is okoz a túllégzés. Túlhűlnek, kiszáradnak miatta a légutaink. Ez is hozzájárul a gyulladás, az asztma kialakulásához. Ráadásul a túl kevés széndioxid miatt a légutakat borító simaizmok összehúzzák, beszűkítik a hörgőket, amitől azok még jobban hűlnek, még jobban száradnak. Ha nincs elég széndioxid a szervezetünkben, a mellékvese kevesebb természetes gyulladáscsökkentőt – cortisol hormont – termel, amitől tovább növekszik a gyulladásra való hajlam. Megnövekszik a hisztamin termelődés, amitől fokozódik az allergiára való hajlam. Az alacsony széndioxid szint miatt a vér lúgosabbá válik, aminek az ellensúlyozására a szervezet nehezen lebontható savakat kezd el termelni. Emiatt bekövetkezik az elsavasodás. Az elsavasodott szervezet pedig sebezhetőbb, hajlamosabb a gyulladásokra.

Szerencsére az ukrán származású Konstantin Pavlovich Buteyko professzor (1923-2003) megtalálta a fő bűnöst, a túllégzést és sokéves kutatómunkával kifejlesztette módszerét, amellyel bárki visszafordíthatja az előbb leírt folyamatot. A Buteyko módszer lényege a légzés csökkentése. Ehhez speciális gyakorlatokat alakított ki, amelyek Buteyko tanfolyam keretében, Buteyko terapeuta felügyelete alatt sajátíthatók el.

Már a Buteyko tanfolyam első néhány hetében hihetetlen mértékben javul az asztmás, allergiás, orrdugulásos betegek állapota, csökkenthetők, majd teljesen elhagyhatók a gyógyszerek, a tünetek pedig végleg megszűnnek. Erről tanúskodnak a videofelvételek is.

HarmoNet.hu – Buteyko módszer: Varázslégzés

Buteyko módszer: Varázslégzés. Ne szívd mellre, mert befulladsz! – Asztma, pánik, és szívbajok ellen is!

Hallott Ön, kedves olvasó a Buteyko módszerről, nem? Garantálom, hogy a jövőben fog, pláne, ha az ön környezetében asztmás beteg van.

A módszer nem új keletű, csupán eddig valahogy nem volt, aki hazánkban elmélyedjen benne. Egészen addig, míg egy szép napon Varga-Szilágyi Gyula villamosmérnök a módszert akkurátusan végigcsinálva, kigyógyult húsz éve tartó gyógyíthatatlannak hitt asztmájából.

Majd úgy döntött, hogy élete hátralévő részét a Buteyko módszer magyarországi elterjesztésének szenteli és megalapította a Buteyko Légzésközpontot.
A neten kutattam, amikor felugrott egy fizetett hivatkozás a keresőben. A honlapon nem kevesebbet állítottak, mint az asztma tüneteinek megszüntetését gyógyszerek nélkül. Imádom, ha valami olyasmit találok, amiről bebizonyíthatom, hogy pénzéhes emberek kreálnak lehúzós módszereket. De most valami egészen más történt.

A szokásos egyeztetést követően meghívót kaptam szombat délelőttre a Fő utcai METESZ székházba, ahol kicsit izgatott, rokonszenves férfi fogadott. Direkt korábban mentem, hogy a várakozókat tanulmányozzam, de én voltam az első „érdeklődő”.

Aztán mielőtt felmérhettem volna magamnak az előadót, gyorsan érkeztek még vagy tízen. Nem volt más választásom, beültem a padba, és figyeltem. Leszögezem. Nem vagyok asztmás, tudomásom szerint semmilyen légúti betegségben nem szenvedek, egy kicsit megfáztam, néhány napja, de már szalonképes vagyok.
Az első tíz percben egy heveny közlésvágyban szenvedő úr mutatkozott be, akiről mindent megtudtunk. A következő öt percben pedig a többi kilenc ember. Közülük négyen voltak asztmások, a legidősebb hatvanon felül a legfiatalabb hét éves.

Rövid történelmi kitekintést követően megtudtuk, hogy klinikai módszerről van szó, amit Dr. Konstantin Pavlovich Buteyko dolgozott ki, ugyancsak klinikai megfigyelései alapján. A lényeg, hogy a széndioxid a mozgás és az anyagcsere melléktermékeként keletkezik testünkben és a vérárammal a tüdőbe kerül. Ha szájon keresztül lélegzünk, vagy egyéb ok miatt „túllélegzünk” vagy hiperventilálunk, csökken a vérünk széndioxid szintje, és ha huzamosan így lélegzünk, akkor egy idő után agyunk ezt az új, csökkentett értéket tekinti normálisnak és kevesebb levegővel már nem éri be. Így kialakul az állandó „túllégzés”. A percenként vett levegő mennyisége a normális 4-6 literről megemelkedhet akár 10-20 literre is. Amikor ez bekövetkezik, vérünk és testünk kémiai egyensúlya felborul, és testünk működése egyre inkább el fog térni az optimálistól. Ez számos krónikus betegség kialakulásához vezethet, úgymint: asztma, magas vérnyomás, allergia, orrpolip, éjszakai légzéskimaradás, stb.

Ennél a pontnál megakadtam egy kicsit, ugye azt tanítják, hogy széndioxidot lélegzünk ki, hiszen arra nincs szüksége a szervezetnek. Pedig bizonyos mennyiségben nagyon is szüksége van, ugyanis a szervezetünkben található sima izmok, amik a hörgők falát is borítják, összehúzódnak, görcsbe rándulnak széndioxid hiányában, leszűkítve, elzárva így a légutakat. Tulajdonképpen ez a Buteyko módszer lényege. Az előadás ezen részénél kicsit kezdtem izgulni, hogy meddig fogom érteni a hallottakat, de szerencsére kezdődtek a gyakorlatok, amelyeket én is képes voltam végrehajtani.

Az első negyedórában kidugult az orrom, ami ebben az állapotban orrcsepp nélkül még nem fordult elő velem. Kis idő elteltével érezni kezdtem padtársam „hm” jelenlétét, akkor is, ha elfordítottam a fejem. A legmeglepőbb dolog azonban az volt, amikor helyben járást követően alacsonyabb lett a pulzusom, mint az azt megelőző nyugalmi állapotban pusztán attól, hogy közben lecsökkentettem a légzésem.

Van itt valami huncutság az oxigén hasznosítása körül, amit nekünk eddig nem mondott el senki!

A következő három órában alapos légzéskoordináción mentünk keresztül, és sok mindent tanultunk. A hét éves Virág az előadás végén már csak ritkán vette szájon át a levegőt, és a második lépésgyakorlata jobb lett, mint az enyém, de nem bántam, mert titokban végig neki szurkoltam, mert igazán méltatlan, hogy egy kis virág, éjszaka zihálva bújjon szüleihez, amikor nem kap levegőt. Valószínűleg terapeutánk is ezen rágódhatott, mert annyi időt és figyelmet fordított Virágra, amennyit csak tudott.
Miután a társaság hazament, kicsit más gondolatokkal ültem le beszélgetni Varga-Szilágyi Gyulával.

Varga úr, kinek jó ez a módszer és miért?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenkinek, aki a jóléti társadalmakat sújtó népbetegségek valamelyikében szenved, de igazán látványos eredményeket az asztmások esetében tudunk felmutatni. Ez pedig azért van, mert ők azonnal megtapasztalják, hogy a helyes légzésre való áttéréssel csökkennek a tüneteik, így aztán lelkesebben, kitartóbban végzik a gyakorlatokat, mint például a magas vérnyomásban szenvedők, akiknél esetleg több hónapos állhatatos gyakorlás szükséges ahhoz, hogy érzékeljék a módszer áldásos hatását.

Előadásaim kezdetén meghívtam gimnáziumi barátaimat, akik többnyire egészséges emberek voltak, majd kis idő elteltével sorra hívogattak és örömmel újságolták, hogy jobb lett az állóképességük, növekedett a koncentráció képességük, elmúlt a pánikbetegségük, és megszűntek olyan kellemetlen tünetek, mint pl, a krónikus fejfájás, vagy a szorulás. Egy sor olyan betegséget tud hatékonyan gyógyítani a módszer, amelyeket csak drága és erős gyógyszerekkel lehet elviselhetővé tenni.

Magyarországon ez a módszer még újdonság, mennyire ismert nemzetközileg a Buteyko légzéstechnika?

A legismertebb természetesen Oroszországban, hiszen Dr. Konstantin Pavlovich Buteyko sokáig az egykori Szovjetunióban élt. Ha az interneten rákeresünk, akkor jól látszik, hogy a világ szinte minden országában ismerik és alkalmazzák.

Ön, hogyan került kapcsolatba a módszerrel?

Közel húsz évig voltam asztmás és öt orrpolip műtétem volt. Az orvosaim azt mondták, törődjek bele, hogy ezzel kell együtt élnem. Természetesen én ebbe nem nyugodtam bele és folyamatosan kerestem a gyógyulás lehetőségét. A Buteyko módszerről egy internetes cikkben olvastam először, kipróbáltam és eredményeket értem el. De akkor még a gyógyszeres kezelésre is szükségem volt. Jelentős változást akkor értem el, amikor elvégeztem egy külföldi kurzust, ahol az ottani terapeuta segítségével sikerült elérnem, hogy tünetmentes legyek.

Miután kigyógyultam az asztmából úgy döntöttem, meghonosítom itthon is a módszert, ezért ismét külföldre utaztam és Buteyko terapeuta diplomát szereztem.

Szerző: Tóth Sándor
HarmoNet.hu

Natúrsziget.com – Izgalmas, új módszer: a Butejko-légzés

Cikksorozatunkban a légzés és az egészség bonyolult kapcsolatát járjuk körül. Eddig a légzés élettanával, az egyes orrnyílásokkal, a jógalégzésekkel, a kínai légzéstechnikákkal foglalkoztunk. Végül a főleg az asztmásoknak segítséget jelentő Butejko-légzésről lesz szó.

Dr. Konsztantin Butejko, aki a Szibériai Tudományos Akadémia Funkcionális Diagnosztikai Laboratóriumát irányította, összesen 150-féle betegséget hozott összefüggésbe a légzéssel. Felfigyelt arra, hogy az ősidők óta ismert egészségvédő légzőgyakorlatok közé néhány olyan is tartozik, amely csökkenti a belélegzett levegő mennyiségét, és így vezet gyógyuláshoz.

Erre alapozta a hypoxiás légzéstréning módszerét, amellyel hipoventilációt idéz elő, vagyis a szükségesnél kevesebb levegőt juttat be a szervezetbe. Sikeresen kezelt így olyan problémákat és betegségeket, mint az asztma, a krónikus fáradtság, a légzési apnoe (vagyis légzéskimaradás), a terméketlenség, az immunrendszer gyengébb, illetve hibás működése, az allergia, az elhízás, az anginás fájdalmak és a magas vérnyomás.

Hiperventiláció következtében szén-dioxid-hiány

Butejko elmélete szerint a krónikus hiperventiláció (túl sok oxigén) és az emiatt kialakuló krónikus szén-dioxid-hiány vezet a szervezet védekező reakcióinak beindulásához. Ez a védelmi mechanizmus ahhoz is hozzájárul, hogy a szervezet igyekszik korlátozni a további kilégzést és szén-dioxid-vesztést. Butejko szerint a helytelen légzéssel összefüggő betegségek vagy azért alakulnak ki, mert a krónikus szén-dioxid-hiány befolyásolja a szervezet működését, vagy azért, mert a szén-dioxid-vesztés következtében működésbe lépnek a szervezet önvédelmi reakciói.

Módszerének élettani hátterében a következő meggondolások állnak. Tudjuk, hogy oxigén híján hamar meghalnánk, ugyanakkor nem tudatosítjuk és kevéssé használjuk ki azt a körülményt, hogy nem az a fontos, mennyi oxigént lélegzünk be, inkább az, hogy az oxigént milyen hatékonyan használják fel szervezetünk sejtjei. A folyamat mélyebb megértéséhez vezethet, ha tudjuk, hogy a légzésnek köze van ahhoz, mennyi a szén-dioxid a vérben, és milyen kémhatás (pH) alakul ki a szervezetben a homeosztázis különböző folyamataiban. Ugyancsak kapcsolat áll fenn a légzés és a szöveti oxigénszint, valamint számos biokémiai folyamat között.

A légzéstechnikák többsége és a közvélekedés szerint a mély légzés rendkívül előnyös, mert minél jobban megtöltjük a tüdőnket levegővel, annál több éltető oxigénhez jutunk. Ugyanakkor Oroszországban (illetve korábban a Szovjetunióban) az elmúlt néhány évtizedben végzett kutatások kiderítették: bizonyos betegségekben jelentékeny gyógyító hatást lehet elérni, ha az érintett embereket megtanítják arra, hogy egy ideig kevesebb levegőt szívjanak be.

A cél az, hogy időlegesen csökkentsék a légzés volumenét, így hozzászoktassák a szervezetet a magasabb szén-dioxid-szinthez, javítva ezáltal a hypoxiás, tehát levegőhiányos állapottal szembeni tűrőképességet is. Mindennek eredményeként a Butejko-légzéstréning során az érintettek olyan képességet fejlesztenek ki, hogy jobban fel tudják használni a meglévő oxigént, fenntartani a szervezet egészséges egyensúlyát.

Az asztmások légzése

A légzéssel kapcsolatos leggyakoribb hibás működés az asztmások légzése, amely gyakorlatilag hiperventilációt, tehát túl sok oxigén bevitelét jelenti. Természetesen ezt az állapotot el kell különíteni a szervi tüdőbetegségektől és más bajoktól. Az orvosi kézikönyvekben az olvasható, hogy az asztmás rohamok hátterében az oxigénhiány és a szén-dioxid felhalmozódása áll. Ugyanakkor éppen a légzés esetében – tartja Butejko – gyakran igaz lehet, hogy „a kevesebb több”. Erre a jelenségre már nyugati szerzők is felfigyeltek, akik közül a hiperventilációval foglalkozott például dr. Robert Fried (The Breath Connection) és Dinah Bradley (Hyperventillation Syndrome).

A 20. században végzett kutatások megerősítették, hogy a hiperventiláció, vagyis a túl erős légzés gyakrabban fordul elő, mint korábban gondolták. Vizsgálatok szerint minden tizedik egészséges ember hiperventilál, és ez a százalékos arány még magasabb lehet a különböző krónikus betegségekben szenvedőknél. Ugyanakkor felmerült, hogy a hiperventilációt az orvosok gyakran nem veszik észre és nem kezelik megfelelő módon. A Butejko-féle légzésterápia célja az, hogy ezt a krónikus hiperventilációt ellensúlyozza, és újratanítsa az agyi légzőközpontot a megfelelő légzésre.

Az asztma olyan állapotot jelent, amely a többnyire jellemző hiperventiláció esetén drámai következményekkel járhat. A Butejko-féle légzésterápia szerint az asztma nem más, mint túlnyomórészt a szervezetnek a hiperventilációra adott válasza. Megtanítja az asztmásokat arra, miként csökkentsék a légzésszintjüket, és növeljék a vér szén-dioxid-szintjét, hogy képessé váljanak először ellenőrzés alá vonni az asztmás tüneteket, később pedig megváltoztatni az immunrendszer működését és az asztmára adott gyulladásos választ. Egy Ausztráliában nemrég végzett kutatás kimutatta, hogy a Butejko-módszert alkalmazó asztmás betegek a légzéskönnyítő spray használatát 90%-kal csökkenthették, a szteroidok alkalmazását pedig 30%-kal mérsékelhették, miközben a tüneti skálájukon nem történt rosszabbodás, és javult az életminőségük is.

A Butejko-módszer gyökeresen ellenkezik az asztmáról jelenleg elfogadott orvosi nézetekkel, bár az asztma hátterében álló hiperventiláció felismerése egyáltalán nem új. A tüdőasztmáról írott több könyv szerzője, Herxheimer már 1946-ban a Lancetben írott cikkében összekapcsolta a hiperventilációt az asztmával. Később más kutatók, így McFadden, Sterling, van den Elshout, Clark és mások is kapcsolatot találtak a hiperventiláció, a szén-dioxid-szint és az asztma között.

A túl sok oxigén káros hatásai

A hiperventilációhoz, vagyis a túl sok levegő (oxigén) beviteléhez számos tünet társul, amelyek befolyásolják a szervezet szinte valamennyi szabályozó rendszerét, így az idegrendszert, a keringést, az emésztőrendszert és a légzőrendszert. Sokféle betegség, az orvosok által definiált tünetcsoport összekapcsolódik a légzéssel. Dr. Fried már említett, kiváló könyvében, amely a hiperventilációs tünetcsoportról szól, részletesen felsorolja azokat a betegségeket, amelyek ehhez az állapothoz kötődnek. Megnevezi az epilepsziát, a migrént, az angina pectorist, a magas vérnyomást, a szívritmus szabálytalan voltát, az agyi hypoxiát, vagyis vérellátási zavart, valamint különböző mentális betegségeket és rendellenességeket.

Az élettanból ismert tény, hogy ha a légzéssel túl nagy mennyiségű levegő, illetve oxigén jut be a szervezetbe, akkor túl sok szén-dioxidot veszítünk. Mivel a szén-dioxid és a bikarbonát a szervezet sav-lúg-egyensúlyának (pH) a legfontosabb szabályozói, ez a szabályozás is felborul. Először az úgynevezett légzési alkalózis következik be, később pedig a kompenzáló folyamatok eredményeképpen, a másodlagos bikarbonátveszteség következtében kialakul a metabolikus, vagyis az anyagcserében megvalósuló acidózis. A légzési alkalózist a szöveti hypoxia jelensége kíséri, illetve követi. Ez az úgynevezett Bohr-effektus következménye, ami azt jelenti, hogy amint a szén-dioxid-szint csökkenése következtében a pH lúgosabbá válik, az oxigén erősebben kötődik a vérhez, és nehezebbé válik a felszabadulása, hozzáférhetősége a szövetek számára.

Az alkalózis azt is jelenti, hogy az idegszövet ingerlékenyebbé válik, összehúzódnak az izmok. Csökken az oxigénszint is, ahogy az alkalózisra adott válaszként összehúzódnak a kisebb véredények, romlik a perifériás keringés. Ennek a szöveti hypoxiának a hatásai különösen fontosak az agyban, ahol a hiperventiláció következményeként mintegy 30%-os oxigénszint-csökkenés következik be. Ismeretes ugyanakkor, hogy az oxigénhiány az agyban többféle változáshoz vezet. Ezek olyan állapotok és betegségek kialakulásában játszanak szerepet, mint az epilepszia, a pánikrohamok, továbbá az agy kognitív, felismerő funkcióinak a romlása.

Hasonló sérülékenységet mutat a szívizomzat. Az anginás fájdalom és a szívritmus szabálytalanná válása egyes embereknél ugyancsak összefüggésbe hozható a szén-dioxid mennyiségének csökkenésével, amely a már említett módon és mechanizmus szerint vezet a szívizmot tápláló véredények falának összehúzódásához. Ily módon a szív és a benne áramló vér keringése jelentősen csökken. A szívizomzat ingerlékenyebbé, irritábilissá válik, és hajlamos lesz a szabálytalan működésre. Ezzel is magyarázható, hogy a Butejko-féle légzéstechnikával egyes esetekben jelentősen javítható a magas vérnyomásos betegek állapota, mert a légzésszabályozás hozzájárul a pH-érték normalizálódásához, aminek következtében az artériák falának simaizmai is ellazulnak. Egyes embereknél kimutatható, hogy a magnézium, a kálium és a kalcium hiánya összefügghet azokkal a másodlagos kompenzáló folyamatokkal, amelyek az alkalózis következtében lépnek működésbe. Mint ismeretes, ezeknek az ásványi anyagoknak a hiánya hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához.

A hiperventiláció ugyancsak szerepet játszhat a krónikus fáradtság tünetegyüttes (CFS) kialakulásában, mert kapcsolat áll fenn a csökkent anaerob küszöb, a sejtek energiatermelő központjainak (mitokondriumok) nem megfelelő energiatermelése, illetve az izmokban való tejsav-felhalmozódás között. Sportorvosi vizsgálatokból már korábban kiderült, hogy a túledzett sportolók gyakorlatilag egyfajta hiperventilációs szindróma jeleit mutatják, mert kimerültek szervezetükben a bikarbonát pufferek és csökkent a glutaminszint, vagyis felborult az egészséges pH-egyensúly.

Egyes pszichológusok úgy tartják, hogy éppen a hiperventiláció állhat az idegesség, a nyugtalanság kapcsán fellépő összes fizikai tünet hátterében. Márpedig a hiperventilációt gyakran kiváltja és fenntartja az idegesség, a nyugtalanság és a krónikus stressz. A megfelelő légzés kialakításával a stresszre adott választ is befolyásolni lehet.

A Butejko-féle légzés kivitelezése

A Butejko-módszer lényege, hogy befolyásolja a légzésvisszatartás idejét, ezáltal csökkenti a szén-dioxid-vesztés mértékét.

Fontos eleme, hogy a légzésvisszatartást addig a pontig viszi el, amikor már gyengén, de határozottan, hosszabb időn keresztül érezhető a levegőhiány. Szisztematikus légzésvisszatartást alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy ismét megnőjön a szén-dioxid szintje. Ezzel helyreállítja az egészséges homeosztázist, illetve megtanítja a szervezetet, hogyan szokjon hozzá a krónikus hiperventiláció következtében kialakuló alacsony szén-dioxid-szint normalizálásához.

A csökkentett (hypoxiás) légzés és a légzésvisszatartás nagyon sok betegség esetén segíthet. Ha a szervezetet megtanítjuk, hogy jobban elviselje a hypoxiát, akkor végül arra is képessé válik, hogy tökéletesebben használja fel a meglévő oxigént. Ezzel tisztában vannak azok a sportolók, akik magaslati edzőtáborba mennek, hogy javítsák majd a teljesítményüket az alacsonyabban, a tengerszinthez közelebb megrendezendő sporteseményeken. Hegymászók szerint csodálatos élmény, hogy miután hosszabb időt töltenek nagy magasságban, remek lesz a közérzetük, amikor visszatérnek megszokott életvitelük helyére.

A témával foglalkozó orosz kutató, dr. Asszija Kolcsinszkaja professzor úgy találta, hogy a Butejko-féle terápiával aktiválni lehet a szervezet mindazon kompenzáló mechanizmusait, amelyek a szövetek és a sejtek oxigénellátásáért felelősek. Hozzáteszi, hogy azoknak az embereknek a sejtjei, akik átestek a hypoxiás tréningen, sokkal jobban, hatékonyabban használják fel az oxigént, mint amikor még hiperventilált volt a légzésük.

Terméketlennek tartott nők mégis szültek

Egy amerikai kutató, Rosalba Courtney a Butejko-légzésről írott cikkében érdekes kutatást említ. Ebben több mint háromezer olyan személy vett részt, aki a következő betegségek egyikében szenved: neurózis, tüdőbetegségek, allergia, angina pectoris, nőgyógyászati és bőrbetegségek. Az egyik vizsgálatba 49 olyan, terméketlennek vélt nőt vontak be, aki hypoxiás tréningen vett részt. A terápia lényege az volt, hogy mindennap egy bizonyos időn keresztül oxigénben szegény levegőt lélegeztek be. A szakemberek is meglepődtek, amikor kiderült, hogy a terméketlennek tartott 49 nőből 48 később terhes lett, és egészséges gyermeknek adott életet.

Azok a rákbetegek, akik elsajátították a Butejko-módszert, a továbbiakban jobban viselték a sugárkezeléseket. A Butejko-terápia céljára kifejlesztették az úgynevezett hypoxikátor nevű készüléket, amelynek segítségével oxigénben szegény levegőt megfelelő nyomáson lehet belélegezni. A kezelés naponta kb. egy óra hosszat tart. Ennek során a betegek rövid ideig belélegzik az oxigénben szegény levegőt, később ezt többször megismétlik. Az oxigénben szegény levegő bejuttatásának két időszakasza között a szokásos levegőt lélegzik be a betegek.

Szerző: Kürti Gábor
Natúrsziget.com

Natúrsziget.com – Asztma, allergia ellen: légzésterápia

Tudjuk, hogy sok betegség pszichoszomatikus eredetű, azt azonban sokan nem sejtettük, hogy helyes légzéssel megszabadulhatunk például az asztmától, az allergiától, az orrdugulástól, a fejfájástól, a magas vérnyomástól, az elhízástól. A Buteyko-módszerrel segíthetünk magunkon.

Sokak szerint minden betegség valamilyen pszichés problémára vezethető vissza. Nem szeretném most ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni, de azt senki nem vitatja, hogy sok betegség pszichoszomatikus eredetű. Ezek közé tartozik az asztma is. Bár gyakori az egyszerű megfázásból vagy allergiából kialakult asztma is, de valójában nagyon sokszor pszichés problémák állnak a betegség hátterében. Ezek az – adott esetben megoldhatatlannak tűnő – gondok folyamatos feszültségben tartják az embert, a folytonos stressz pedig tartós hiperventilációt, túllégzést vált ki.

Üldögélés közben az ember percenként 4-6 liter levegőt cserél a tüdejében. Ha stresszes, feszült állapotban „üldögélünk”, ez a szám a többszörösére is megemelkedhet, akár 10-20 literre is. Ezt nevezzük túllégzésnek. Túllégzéskor több levegőt cserélünk a tüdőnkben, mint amennyit az adott tevékenység végzéséhez szükséges anyagcsere-folyamatok igényelnének.

A szapora légzés beidegződik, majd betegséget okoz

A mai kor emberét sújtó betegségek – mint például a magas vérnyomás, az allergia, a fejfájás, a migrén, a különféle bőrbetegségek, az elhízás stb. – hátterében a tartós túllégzés áll. Az asztma kialakulásáért is a túllégzés a felelős. A pszichés problémákat általában nagyon nehéz, sokszor lehetetlen megszüntetni, mert a hátterükben gyakran állnak anyagi gondok, bizonytalan lakáshelyzet, családi, munkahelyi problémák stb. A betegség közvetlen kiváltó okát, a túllégzést viszont igenis meg tudjuk szüntetni, mert a légzésünket bizonyos mértékig szerencsére akaratlagosan is tudjuk szabályozni.

A túllégzésnek ráadásul van még egy nagy csapdája is. Ha egyszer valaki néhány napig folyamatosan több levegőt vesz, mint kellene, akkor az agyában lévő légzőközpont, amely a légzést irányítja, átkapcsol erre az „üzemmódra”, és utána már akkor is fenntartja a túllégzést, ha megszűnik a feszültséget kiváltó probléma. Ha tehát mondjuk egy jó pszichológus hozzá is segít minket ahhoz, hogy megszabaduljunk a stressztől, az már semmit nem segít az asztmánkon vagy egyéb betegségünkön, mert az agyunk addigra valószínűleg átprogramozta magát a túllégzésre, és fenntartja azt a stressz megszűnése után is.

Több belégzés – kevesebb oxigén

Miért éppen a túllégzés a felelős az asztma vagy más betegség kialakulásáért? Talán furcsán hangzik, de minél inkább hiperventilálunk, minél több levegőt szívunk be és fújunk ki, annál kevesebb oxigént kap a szervezetünk. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű. Túllégzéskor kifújjuk a szén-dioxidot, mielőtt még annak a koncentrációja megemelkedne a tüdőnkben. Márpedig bizonyos mennyiségű szén-dioxidra folyamatosan szükségünk van ahhoz, hogy szervezetünk hasznosítani tudja az oxigént. Szén-dioxid hiányában a szervezetünkben lévő simaizmokban feszültség keletkezik és azok összehúzódnak. Ha nagyon csökken a szén-dioxid-koncentrációnk, ezek az izmok akár görcsbe is rándulhatnak. Ilyen simaizom-kötegek szövik át a hörgők és az erek falát is.

Szén-dioxid hiányában ezek a simaizmok nemcsak a hörgőket húzzák össze, hanem az ereket is, amitől azután romlik a vérkeringésünk. Ráadásul kevés szén-dioxid jelenlétében az oxigénmolekulák erősebben kötődnek a vörösvérsejtekhez, sokkal nehezebben tudnak leválni róluk és eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez a fizikából ismert Bohr-hatás. Hiába áll rendelkezésre a vérünkben 98-99%-os telítettségben az oxigén, ha nincs mellette kellő mennyiségű szén-dioxid is, akkor nem jut el időben a rendeltetési helyére. A légzésünket nem tudjuk annyira csökkenteni, hogy számottevően csökkenjen a vérünk oxigénsűrűsége, könnyedén tudunk viszont olyan intenzíven lélegezni, hogy jelentősen leessen a szén-dioxid-szintünk.

Ha a túllégzés következtében az agyunk kevesebb oxigénhez jut, sokkal érzékenyebb, ingerlékenyebb lesz, és könnyebben kerülünk stresszes állapotba, amitől pedig még inkább túllélegzünk, ettől az agyunk még kevesebb oxigént kap, és így tovább…

Hogyan gyógyít a légzésterápia?

Elegendő oxigén hiányában belső szerveink is sokkal érzékenyebbek lesznek, és hajlamosabbá válnak a gyulladásra. A rosszabb oxigénhasznosítás mellett a túllégzés még számos egyéb kárt is okoz. Túlhűlnek, kiszáradnak miatta a légutaink, és ez is hozzájárul a gyulladás, az asztma kialakulásához. Ráadásul a túl kevés szén-dioxid miatt a légutakat borító simaizmok összehúzzák, beszűkítik a hörgőket, amitől azok még jobban hűlnek, még jobban száradnak. Ha nincs elég szén-dioxid a szervezetünkben, a mellékvese kevesebb természetes gyulladáscsökkentőt – kortizol hormont – termel, és ettől tovább növekszik a gyulladásra való hajlam. Megnövekszik a hisztamin termelődése is, emiatt pedig fokozódik az allergia veszélye.

Az alacsony szén-dioxid-szint miatt a vér lúgosabbá válik, aminek az ellensúlyozására a szervezet nehezen lebontható savakat kezd el termelni, így bekövetkezik az elsavasodás. Az elsavasodott szervezet pedig sebezhetőbb, hajlamosabb a gyulladásokra.

Szerencsére az ukrán származású Konstantin Pavlovich Buteyko professzor (1923-2003) megtalálta a fő bűnöst, a túllégzést, és sokéves kutatómunkával kifejlesztette módszerét, amellyel bárki visszafordíthatja az itt leírt folyamatot. A Buteyko-módszer lényege a légzés csökkentése. Ehhez speciális gyakorlatokat alakított ki, amelyek Buteyko tanfolyam keretében, Buteyko terapeuta felügyelete alatt sajátíthatók el.

Már a Buteyko tanfolyam első néhány hetében hihetetlen mértékben javul az asztmás, allergiás, orrdugulásos betegek állapota, csökkenthetők, majd teljesen elhagyhatók a gyógyszerek, a tünetek pedig végleg megszűnnek. Erről tanúskodnak az 5 éves Blankával és a 64 éves Verával készült videofelvételek is.

Szerző: Varga-Szilágyi Gyula
Natúrsziget.com, 2009. július 01.